125952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés vér hőkezelésére

2 1 25 replő tényezőket állandó an figyelem meíl tartani és szükség esetén pontosan és megbízhatóan szabályozni. A extern kezeié?; folytán a beteg testhőmérséklete ,a nor-5 malis marad és így elesnek az intern kezelési módoknak a velük előidézett magas lázzal járó, sokszor igen kellemetlen, sőt veszélyes kísérőjelenségei. A találmány szerinti kezelés a beteget csak aránylag rö-10 vid időre veszi igénybe. A mellékeli rajz egyetlen .ábrája a találmány szerinti berendezés egyik kiviteli alakját példaképen, vázlatosan tünteti fel. Az ábra Ivét részlete, a berajzolt eredlö mány vonalak szerint egymás mellé helyezve, egymás folytatását altalja, A véri a beteg véredényrendiszeréből 1 punkciós tűvel vonjuk ki. melyhez hajlékony 2 gumitömlő révén 3 üvegcső csal'-20 lakozik. Utóbbinak legnagyobb része 4 tartály 5 hevílőfolyadékába merül, mely a 3 csőbe jutó vér egyenletes fclhcvítéiséről gondoskodik. A 1 'tartályt, ill. ennek 5 'folyadékai 19 hevítőberendezéssel tartjuk a 25 szükséges hőmérsékleten, melyei az 5 folyadékba merülő l> hőmérőn állandóan ellenőrizünk. Egy másik 7 hőmérő higanylartöja, a felhevített vér hőfokának ellenőrzésére, a 3 cső alkalmas bővülelébe 30 nyúl. mely c cső ki járati vége közelében van. A 3 hevílőcső ki járati végét rövid. egyenes 8 gumitömlő köti össze további 9 üvegcsővel, melynek túlnyomó része a 1 lievítőlarlálynál kisebb 10 tartály 11 Bft hűlőiblyaidékába merül. A 10 tartályl, ill. ennek 11 folyadékát 20 hőszahályoző Ilerendezéssel tartjuk, pl. a test normális hőmérsékletén, vagy helyesebben — tekintettel a vérnek az infúzió előtti csekély íO lelni léséne a normálisnál kissé magasabb hőmérsékleten. A 11 hűtőfolyadék hőfokát a folyadékba merülő 12 hőmérővel a 9 csőben lehűlött vér hőfokát pedig ,a 13 hőmérővel ellenőrizzük, melynek hi-45 ganjdarlója a 9 cső kijárali vége 'közelében. e cső alkalmas bővülelébe nyúl. A 9 hűtőcső hajlékony 11 gumitömlő révén 15 infúziós tűhöz csatlakozik, mellyel a kezelt vért a beteg testébe visszatápláljuk. A vért 50 az ismerteiéit esőrendszerben a beteg szívműködése ár amolt alj a. A 3 hevítőcsőből, az 1 punkciós tű és a 1 hevítőtartály között, a zárhatÓHnyilhafó. valamint szabályozható belvilágú Ki cső 55 ágazik le, mely ,a 3 csővel a 17 oxigén -palackot köti össze. Ebből a palackból, alkalmas időpontokban, akkora oxigénadagokal bocsáthatunk a 3 csőbe, amelyek ebben látható buborékokat, alkotnak, melyek 52. mozgásán ellenőrizhetjük a vér átáramlási «0 sebességét. A berendezés adatait és a vér áthaladási sebességét ismerve, a kezelést nehézség nélkül a kezelési tervnek megfelelően fejezhetjük be. Az időnkénti, na' gyobb oxigénadagokon kívül lényegesen ki- 6)5 sebb oxigénadagokat is bocsátunk állandóan a 3 csőbe. Oxigén adagolása arra való, hogy a vér normális oxigénszükségletét a kezelés alatt fedezzük. A vérbe vezetett oxigén összes mennyiségének, gáz- 70 embólia veszélyének elkerülésére, természetcsen együttesein sem szabad meghaladnia a vér oxigénszükségletét, A kezelés végén, miután az 1 punkciós fűt a beteg vénájából kihúztuk, a berendezésben fog- 75 lal't vérit (melyet most a szív már nem mozgat) a 17 palackból vett nagyobb oxigénadaggal hajtjuk át a berendezésen^ majd ennek megtörténtével a 15 infúziós tűt, mely a kezelés folyamán a beteg valamely 80 vénájába, volt szúrva, ebből kihúzzuk. A 9 hűlőcsiőből a 13 hőmért) és a 15 infúziós tű között 18 cső ágazik le, metylyel a kezelt vérből, alkalmas 'időpontokban, próbát vehetünk. Ugyanezen a cső- N5. vön át a kezelés megindításakor kibocsátjuk. ill a beáramló vérrel kitolatjuk azt a sterilező légnemű közeget (előnyösen oxigént:, amely a lie:rendezésben a kezelés clőlli slerilezéskor visszamaradt. 90 A berendezés csőrendszerét célszerű úgy méretezni, hogy valamely adott vér menynyiség átáramlása a berendezésen mindig éppen az, előírt ideig tartson. Ezt a fűk és a csövek bel világának:, főleg pedig a 95 csövek hosszának megtelek") megválasztásával érjük el. Oly célból, bog}- a horeindezés lehetőiéig kevés helyei foglaljon eil, a kondicionáló folyadékokba merülő csőszakaszok hullámosak, zeg-zugosak, spirár Kft) lisak vagy más kis térigényíí alakúak (pl csőkígyók) lehetnek. A bonyolultabb alakú csőszakaszokat szilárdsági, ill biztonsági okokból több üvegcső-darabból állítjuk öszsze, melyeket rövid gunritömlődarabok köt- 105 lueliiek egymáshoz, A vérkezelés időtartamának szabályozására a berendezés szélességi irányában, vagyis a rajzira merőlegesen, előnyösen több csőszakaszt, helyezünk el amelyeket kívánt számban egy- ifO' másutám kapcsolhatunk. Véralvadási jelenségek mcggátlására a berendezés vértvezető belső felületeit, magáiban véve ismert módon, vékony paraffin réteggel vonhatjuk be. A gumitömlőkéi ismert szorítókkal rög- Ü5 zíthetjük az üvegcsövekhez, Az egész csőrendszer L a berendezés vázához több helyen kellően kimerevítjük. A punkciós és