125936. lajstromszámú szabadalom • Fénytávbeszélő leadókészülék

Megjelent 1041. évi Januar hú 15-én. MAßYAK KIKALY1 SZABADALMI B1R08AG SZABADALMI LEIRAS 125936. SZÁM. VÍI/J. OSZTÁLY. — L. 8114:. ALAPSZÁM. Fénytávbeszélő leadókészülék. Ligintzki Ferenc áll. gliiiii. tanár, Budapest. A bejelentés napja 1940. évi április hó 9. A találmány a fénysugarakkal való távbeszélésre alkalmas készül éknek; a I ead ó szerkezete. Az eddig" ismert fénytávbeszélő kószü-5 lékeknek a maximális hatótávolsága kolátolt és csak mintegy 5 km. A talál­mány szerinti készülék hatótávolsága ennek, többszöröse, mintegy 2()—25 km, mert a készüléknek a fényt .a hang sze-1 •') rint moduláló szerkezete 100%-os. modu­lációt •létesít:, továbbá mert a modulá­landó fényenergiát az eddig ily készülék­bein egyáltalán alkalmazható fényener­giának: a. többszörösére lehet emelni, vé-15 gül mert az optikai alkatrészei a fény­energiának ÍÜOU nagv részét hasznotsít­ják. A rajz 1. ábrája a találmány szerinti készüléknek a vázlatát mutatja be hossz-20 metszetben, míg a; 2. ábra a rezgő rács egy kiviteli, példáját tünteti fel a. tartó rugalmas szalagokkal. A rajzban.; A a hengeres elliptikus tükör; B a fényfor­rás; Ci. és Ca az elliptikus tükörnek (A) 25 az első és második gyujtóvonalai; D a rögzített álló rács; E a hang szerint rezgő rács; F a vaslemezke.; Gr &, Bell­féle mágnes az elektromos tekercsekkel; H a hangforráshoz vezető tekercs végek; SO í a fénysugarak; K a hengeres gyűjtő­lencse; L a, rezgő rácsot (E) tartó rugal­mas huzalok; M a rugalmas huzalok (L) rögzítési pontjai. A hengeres elliptikus tükör (A) leg-85 célszerűbben, fémből való és a. hátsó, nem, tükröző felülete olyan, ismert anyagokkal vön bevonva, melyeknek a hősugárzása tényezője a tükör (A) közepétől a szélei felé közel lineárisan csökken, hogy a tü­kör felületelemei gyakorlatilag egyenlő 40 hőmérsékleten álljanak, vagy ugyanő cél­ból a tükörnek (A) a, hátsó, nem tükröző felülete bordázott, úgy hogy a bordák fe­lülete a tükör (A) közepétől a szélei felé a tükör (A) elliptikus kerületének az ele- .{.5 ineihez viszonyítva közel lineárisan csök­ken. A. fényforrás (IS), amely legcélszerűb­ben egyszálú elektromos izzólámpa, a tü­kör (A) első gyujtóvonalában (Ci) áll a (0.) áll tükörtől (A) kb. 1.80"-ra körülvéve. így a, tükör (A) a fényforrástól. (B) kiáramló fénynek igen nagy részét fogja fel és a második gynjtóvonalába (Ca) gyűjti ösz­sze kicsiny konvergencia-szög alatt. Az álló rács (D) az elliptikus tükörnek (A) a második gyujtóvonala (On) előtt foglal helyet és ehhez közel helyezkedik el a rezgő rács (E) úgy, hogy az utóbbi­nak az átlátszatlan szalagjai rendre el­takarják az álló rács (D) hézagjain átha­toló fénynek a felét a rezgő rács (E) nyugalmi helyzetében. Mindkét rácsban a.z átlátszatlan szalagoknak és az át­látszó hézagoknak a szélessége egymás­sal egyenlő, de rezgő rács (E) rácsállan­dója, vagyis a hézagoknak az 1 mm hosz­szúságra vonatkoztatott száma, kisebb az álló rács (D) ráosállandójánál a fény konvergencia-szögének és a rácsok egy­mástól való távolságának megfelelően. A 1: ácsoknak a r ácsállandó ja. akikora, hogy a, hengeres gyűjtőlencséből (K) kilépő fénysugarai; csekély divergenciája foly-50 05

Next

/
Oldalképek
Tartalom