125925. lajstromszámú szabadalom • Lázmérő

Megjelent 194-f. évi január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIRÓSA6 SZABADALMI LEÍRÁS 125921». SZÁM. VII/«. OSZTÁLY. — JÍ. 14817. ALAPSZÁM. Lázmérő. Dr. Biró Sándor orvos és Weber Lajos vállalkozó, Budapest. A bejelentés napja 1940. é¥i április hó 8. Az ismert lázmérőknél a mért testhőmérsékletet a beteg tudvalevőleg maga is leolvashatja a hőmérőn. Ez hátrányos egyrészt azért, mert a beteg tudomást 5 szerezhet egészségi állapotának esetleges rosszabbodásáról, ami azután kedvezőtlenül befolyásolhatja a beteg kedélyállapotát, inésrészt pedig, men a magát tettető beteg a hőmérő aörzsölgetésévei a •10 higanyszálat föl tudja hajtani a lázskálának egy a tényleges testhőmérsékletnél magasabb hőmérsékletet mutató pontjáig és így egészségi állapota felől meg Luaja téveszteni az őt vizsgáló orvost. 15 Mind e hátrány kiküszöbölődik a találmánynál, minthogy ezzel a hőmérséklet mérhető úgy is, hogy a beteg maga nem tudja leolvasni a mért hőfokot. A találmány léíi'j&ge az, hogy a lázmérő fok-20 beosztása a higanyt, illetve borszeszt tartalmazó üvegcsőtől különálló, de arra ráilleszthető, illetve ráhúzható, átlátszó anyagú, vagy pedig hasitokkal ellátott tokon vagy köpenyen, van alkalmazva. 25 A csatolt rajzon a találmány példaképen felvett több kiviteli alakjában van feltüntetve éspedig az 1. ábra a higanyt, illetve borszeszt tartalmazó üvegcső elölnézete, a 30 ~. ábra ugyanezen cső oldalnézete, a '•). ábra a fokbeosztással ellátott különálló, átlátszó anyagú tok elölnézete, a 4. ábra a 3. ábra szerinti tok felülnézete, az •!5 3. ábra a fokbeosztással ellátott különálló, hasítékos tok elölnézete, a 6. ábra fokbeosztással, valamint a mért hőfokra rááliitható csúszókengy éllel ellátott különálló tok elölnézete, a 7. ábra az o. ábra szerinti tok kérészi- to metszete nagyobb léptékben, a 8. ábra peaig felnyitható fedéllel ellátott különálló tok és abba behelyezett méróüvegesó, távlati képben. A rajzon (a) jelöli a higanyt, illetve 45 borszeszt tartalmazó üvegcsövet, mely tokbeosztás nélkül készül. Ebben az Üvegcsőben a higany, illetve borszesz célszerűen közvetlenül a eső homlokfala mögött van vezetve. A fokbeosztás az (a) 50 csőtől különálló (b) tok falán van alkalmazva, mely a 3. ábra szerinti kiviteli alaknál átlátszó anyagból, célszerűen üvegből készül. Ebbe a tokba az (a) üvegcső behelyezhető és . megfelelő helyen 55 alkalmazott ütközővei úgy illeszthető be, hogy az üvegcsőnek és a toknak egymáshoz viszonyított helyzete mindig ugyanaz marad. Méréskor az (a) csövet kiemeljük a (b) 50 tokból és a mérés megtörténte után abba visszaillesztjük, amikoris a mért hőmérsékletet a (b) tok fokbeosztásán olvashatjuk le. Minthogy a beteg csak az (a) csövet kapja kézhez, a (b) tok pedig az 05 orvosnál, vagy ápolónál marad, így a beteg nem tudja megállapítani a mért hőmérsékletet1

. A higany, illetve borszesz azért van közvetlenül az (a) cső homlokfala mögött vezetve, hogy a (b) tokon 70 levő fokbeosztás a lehetőség szerint egészen közel kerüljön a higanyszálhoz és