125903. lajstromszámú szabadalom • Zavarszűrő kapcsolás rádióvevőkészülékekhez
12590o. *' • 10 15 20 t I 30 40 50 kör a 25 vezetéken át a fadingszaMlyozó feszültséget szolgáltatj a. A 2. ábra szerinti kapcsolás az 1. ábra szerinti kapcsolástól abban különbözik, hogy a 14 dióda 16 katódája van a «gyors hídág a sarkához, 15 anódája pedig a «lassú» hídág b sarkához kapcsolva és a modulációs váltófeszültséget közvetlenül a ti terhelőelleináillásról vesszük le a 26 vezeték'és a 21, 22 kapcsok útjain. Ez esetben a 14 dióda éppen fordított hatású, taint az 1. ábra szerinti kapcsolásnál. Zavarmentes vétel esetén u. i,, amikor az a porit és a hozzákapcsolt Ifi ' katóda kevésbé negatív, mint a b point és a hozzákapcsolt 15 anóda, a 14 dióda zár ós a jelmodulációs váltófeszültség a 26 vezetéken a 21, 22 kapcsokhoz jut és onnan levehető. Zavar felléptekor azonban, amikor az ia pont a. b pontnál negatívabb lesz, a 14 dióda vezetővé válik és a 26 vezetékről a modulációs váltó feszültséget a földpotenciálhoz, vezeti. A zavarszűrőkapcsolás korláfozóhalása annál erősebb, azaz a zavarszűrés, annál biztosabb, minél nagyobbak a korlátozandó amplitúdók'. E célból előnyös az a és b pontokon megjelenő potenciált félerős í leni. Ezt a törzsszahadalommal egyezően úgy érhetjük el, hogy a hídkapcsolás! kettős erősítővel kötjük össze, amint a 3. és A. -ábra mutatja. \ '.) és I iihr.i s/irinli kapc-..)) isnal a/ erosílo ,i .{0 kill^lrrdi .íniehnok ey\ik lriodas/akas/al ,i :>1 kaloda l!2 \i A rlorács ,s ,'il anód i másik li lodasAikas/al p( (hu .i .51 kalod i 'Y.\ \ e/i i lorars es \~) .in «la aJkolpi \ 151 k.ilódaho/ a HP> i loli s/ullsi m ellenállás csallako/ik .i Hl, Jő anód.ik |) • 111<_; .i ,57 illinallas ul|án nss/t \annak kolvi amel\ iilóbbni a 158 poleiiciómelerkar esus/lalhalo ll<: a kel li mdas/akas/ laesai a/onos pol mi ialon \annak is :i ,kS kari a esos/akas/ok esetleges eg\ i nlollensi uei'.ek kikiis/oboU-sére megfelelően beállil|uk akkor a/ anodakor <• es d poiil|,u ko/oll nincs poenciálku lonbsci! Ha \is/oiil a .52 rács ]>t)/ili\<ihh mini a lí! rács akkor a c ponl ncgali\abb niiiil a (I ponl es ug\ane/ ,ill meglordilva is Ha ,i H2 ráesői a/ a ponllal a 'Á.i racsol pedig a I) ponllal oss/ekol juk akkor a lor/ss/abadalonibiin jsmerlelcll módon a i. i's d ponlokon a/ a es b pontoknak megh lelő JelerósíU'U de lordíloll elojelíi potenciálkülönbség áll lenn :i/.i/ zn\ armen 60 o t 70 les vételnél a c pont negatívabb, mint a d pont, viszont zavar felléptekor a d ponl negatívabb, mint a c point. A •találmány értelmében mármost a c és d pontokat elektronkisütőpályával hidaljuk át, amelyet eiz esetben is a 15 an ódás és 16 kai ódás 14 dióda alkot. V .! ima s/eitnli kapcsol ISII il a 11 dióda 10 kalódá|ál a c ponlho/ !"> anoda I il pidig a 20 (llenal'is ko/beikl 0 isav.d a' d ponlho/ k.ipcsolpik V/ 1 ábi i mag\a ri/alabol n\ il\.in\ dió hogv /a\ n mi iMis ulelml a II rliod i xe/elokepcs is i lel iiosilíll lolmodul K ml a 21 és 22 sn kokról liuhelpik mm /i\ai lellt plekoi a 11 dióda AH is i |i lmodul Icio útja nun s/akad Iguhkinl bi/omos ( sík kinn CCISA i u klid a ko/os kalodas 30 kellosli lóda he '» hell ki I külön kalod.nal is ho//álarlo/o kali dai III n ill issal iindclke/o Inodát al kalnia/ni is a mugaimi 11 )lcs/nlls >gel e ki 1 kulon k ilod u III n il'issal beallil un \ I abi.i s/timli k ipcsol isii.il ws'ont^" n II diód i 1") módi|il i ( ponlho/ 16 kiiodi|.il pidig i d ponlho/ kipcsolpik V 2 ibri mag\ u a/ il ihol n\ il\an\ alo hog\ /a\ainunles \elelnel a 11 dióda /ár is a lelciosilell |i lmodul n ml .. }() konden b " /aloion il\i/il\e i 21 is 22 saikokiol li \ili(lpik inig /a\ai klli))Ukoi a dióda \e/cloki pess \ ilik i 37 (Ihnillasl io \ ídre/ai pi is a |i lmodul.iciol .i 10 konden/aloron al a loldpolmcialho/ \e/eli *•" V lalalmaiiN s/eunli kapes ilasok igim ilomösek meri a |eleg\eiur IIIMIO diódái más ho/Aikapcsoll impedancia nem lerliili is a korlálo/as haláléi U kel bi állító lis/ullsi gel eg\ kulon egumirám ilö s/ol- <)' gálialpi ug>hog\ nag\ loivilasmenli->segct erünk il V kapcsolásoknál csak kismer\u ki). 1 2 arámii ér/ekemsegcsokki nis lep lel de meg e/l az étvekcmsegcsokkenesl is kikus/obolhetpik ]i<i a gvns hídág diödá|ára a ho//.usaloII n/gokoi lel|es tes/ullsigi l kapcsolpik míg a l.issu hidigban ínagabaii \t\e isméit les/ullsi »kel s/ere/o kellős diodal alkalma/unk L//t I nvilvámaloau ugyanazt a hatást ia pik el, mint a fent ismertetett esetekben, alio! a «gyors» dióda ,a hozzá csatolt rezgőkör félfeszültségét, a «lassú» dióda, pedig annak teljes feszültséget kapja. Még megjegyezzük, hogy a fenti kapcsolásokban a «lassú» hídág elektronkisütőpályáját akár nagyfrekvenciás, akár kis-100 10fr 11*.
