125878. lajstromszámú szabadalom • ELjárás derítőföldek hatóképességének a növelésére

Megjelent 1941.'éti január hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BIROSAG SZABADALMI LEÍRÁS 1358 78. SZÁM. IV/h/l. (IV/i.): OSZTÁLY. — I, 4043. ALAPSZÁM. Eljárás derítőföldek hatóképességének a növelésére. Ipari Robbanóanyag Részvénytársaság-Budapest és dr. Ing. Berezeli Harry oki. vegyészmérnök, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi április hó 6. Különféle olajok és zsírok színlelenítésére használt dérítőföldet általában úgy állítják elő, hogy nyers agyagot iszapolinaík és az így kapott iszapot savakkal í'eltárő ják. A feltárás után a savat kimossák, a feltárt .anyagot szárítják, majd őrlik. Ügy találtuk, hogy a derítőföldek liatő•képesiségét .növelhetjük, ha a savas feltárás előtt a ínyersagyag duzzadási víz-10 tartalmát hőkezeléssel csökkentjük. Cél(szierű, ha a duzzadási víznek legalább 50o/o-át távolítjuk el. A duzzadási víz eltávolításánál ügyelni kell arra, hogy' isc kezeit agyag 250 C° hőmérséklet fölé nie 15 hevüljön, mert akkor a színtelenítő hatás romlik. Különösen kedvező eredméinyekiet érhetüiík el, ha a duzzadási víztől részben vagy egé&zlben megfosztott myeirsagyag feltárá,-20 sához kénsavat használunk és a feltárásit nyomáson 110 C°-ot meghaladó hőmérsék' léten végezzük. Különösen kedvező eredményt értünk el, midőn a nyomáson való feltáráshoz a feltárandó iszap száraz, nyers-25 anyagjára számítva, 52°/o-nál több kéinsavmonohidrátot alkalmazunk. A színtelenítő hatást még azáltal is növelhetjük, ha a duzzadási víz csökkentése után, de a savkezelés előtt az iszapolt 30 nyersanyagot főzzük. A főzést előnyösen nyomáson végezzük. Példák: 1. Bányaiiiedves állapotban 36o/0

duzzadási vizeit tartalmazó agyagat lo/o med-" 35 vességtartalom eléréséig 150 C° hőmérsékleten szárítunk. Az így előszárí'Mt agyagból 30°/o száraz agyagot tartalmazó iszapot készítünk és ehhez az iszaphoz az agyag száraz súlyára vonatkoztatva 20o/o-nyi mennyiségű HC1J

I adagoltunk és szokásos 40 módón 6 óráig főztük. A feltárás után isimért módon tovább feldolgozott derítőföld színtelenítő képessége: 18%-kal növekedett a hasonlóan leltárt, de előzőleg; miem szárított derítőföldéhez képest. 45 2. Bányancidves állapotban 28<>/o duzzadási vizet tartalmazó agyagot H0—50 C° között llo/0

[nedvességtartalomra szárítunk le. A feltárást 370

/«-nyi mennyiségű kénsav nioínohidráttal 8 órai főzés mellett vé- 50 gezzük. Az előszárítás révén a derítőföld színtelenítő képessége 8<>/o-kal (növekedett. 3. Bányanedves állapotban 33«/o duzzadási vizet tartalmazó agyagot 70 G°-nál 22% nedvességtartalomra szárítunk le. A 55 feltárást a szárazanyagra számított. 28°/onyi mennyiségű kénsavval 1 atm. túlnyomás mellett autoklávban 4 óra hosszat végezzük. A' derítőföld szinteleinítő képes^ ségfe 25o/o-kai nagyobb, mint ugyanígy ke- 60 zeit,, de elő nem szárított derítőföldé. 4. Bányanedves állapotban 14°/o duzzadási vizet tartalmazó agyagot 190 C°-náI 7o/o nedvességtartalomra szárítunk lie. A feltárást a nyersanyag száraz anyagáraszá- 65 mított 70%-nyi mennyiségű kénsavmonohidráttal 36°/o-ois iszap alakjában, 6 atm. túlnyomás mellett végezzük. Az előszárítás révén- a szíintelenítőképessóg 17o/o-kal növekedik. • 70 5. 36°/o bányanedvességet tartalmazó nyersagyagot 50 C° hőfolkon 14°/o nedves, sé'gtartalomra., szárítunk le, ebből az elő-