125877. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagy hatóképességű derítőföldek előállítására kénsavas feltárással

135817. 3 teleniLőképesséige 50—70%-kal jobb. mint sósavvá] előállítható derítőföld szín telén ílőképessége. 6. példa: , 5 100 kg 36%-os iszap alakjában előkészített nyersagyaghoz 120 kg kénsavmonohidrátot adagolunk ós a feltárást 120 C"-on két órán át keverés mellett végezzük,. A kapott derítőiold 45—60%-kal hatékonyabb, 10 mint a sósavval a legkedvezőbb körülmények között előáilítotit derítőföld. 7. példa: 100 kg 21%-o« iszap alakjában előfcé. szített nyersanyagot 180 C°-on nyomás íö alatt 1 órán át főzzük, majd 55 kg kénsavmoiiohidrálot adunk hozzá és ugyancsak 180 C°-on 4 óráin át kezeljük. Az így kapott derítői öld hatóképeissége 20%-kal növelkszik, azzal a derítőföldével szemben, 20 melyeit a fenti módon tártunk fel, azonban a savas feltárás előtt főzést nem alkalma zl mik. eV. példa: 28%-os nedvességet tartalmazó hánya-35 nedves nyers agyagból 3"6%-os iszapot, készítünk és 100 kg száraz anyagra számítva 55 kg kénsavnioiiohidrátot adagolunk. A feltárást auloklávban 160 C°-on 4 óráig végezzük. A kapott derítőfőid színtefenító'-80 képessége 30%-kal növekedett a sósav feltárással kapható legjobb derítőfőldéhez képest. Ha a hányanedves ínyersagyagmak a nedvességtartalmát 120 C-on való hőkezeléssel 42 %-raesökkejriettük,- ás az így 35 elöszárított agyagot iszapoltuk és a fent leírt módon tártuk fel, akkor a kapotjt dérítőfiöld derítőképessége további 10% növekedést m ut a to t!t. 9. példa: 40 Ügy járunk el, mint a 8. példában, azonban a kiindulási, banyanedves nyersanyag nedvességtartalmát előzetesein 1%-ra csökkentjük. A kapott derítőföld színtelianí tőhatása 17%-kai nagyobb, minthogy ha a 45 hányanedves nyersanyagot előzetesen meni szárítanánk. 10. példa: Bányanedves állapotában 36% nedvességeit tartalmazó nyersanyagból indulunk Jri 50 és hasonlóképein járunk el, mint a 9. példában. Az előszárítasnál a tnyersagyag • nedvességtartalma l pl. 50 vagy 100. C-on 6%-ra csökkentjük. A kapott termék derítőképcKsége 25%-ka] növekedett azzal a termékével szemben, amidőn előszárítást 55 nem alkalmaztunk. //. jiéldd: l'gy járunk el. mini a 10. példában, azonban a nyersagxag nedvességtartalmát^ előzetesen 1%-ra csökkenljük. Az előszá-60 rítás révén a színtelenítő hatás 10%-kal növekedett. 12. példa: 100 kg 47o/o-os iszap alakjában előkészített nyersagyaghoz 70 kg kémsavmoíno- 65" hidrától adagolunk, egyébként hasonlóképen járunk el, mint a 9. példánál. A kapott termék S2íntelenítőképességie 50%-kal jobb, mint a sósavval a legkedvezőbb körülményeik között kapott derítőföldé. 70 13. példa: Hasonlóiképen járunk el. mint a 8. példában, azonban a 160 C°-on 4 órán át elvégzett feltárás után a még szabad kénsavat tartalmazó iszapot 24 órán át 95 C°on 75 tartjuk. Ezzel az utókezeléssel a kapott derítőföld színlelenílőképességót a 8. példa szerint előállított derítőföld színtelenítőképességével szembein 5 -10%-kal növelhetjük. " 80 Í4, példa: Hasonlóképein járunk el, mint a 13. példában, azonban az utókezelésnél az iszaphoz 6% sósavat adtunk. "EgyesólájféléMgékinél7 ígykülönösen 85 szójaolajnál és lemolajnál a kapott derítőföld iszíntelenítőképessége 5—10%-kal növekedett a 13. példa szerint előállított deirítőíöldéheiz képest és amellett ,a derítőföld mosása 25%-kai rövidebb idő alatt 90 volt elvégezhető. ' Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás ínagy hatóképessiégű derítőföldek előállítására kénsavas feltárással, melyre jellemző, hogy a feltárást toyo- m más alatt 110 C° fölötti hőmérsékleten végezzük. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy . a kénsav mennyiségét ós az alkalma- i(b zott hőmérsékletet úgy választjuk meg, hogy a nyersanyag szárazaaiyagára számított 52% vagy ennél több kénsav-