125872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villamos szigetlőanyagoknak alkalmas keményíthető kondenzációs termékek előállítására
1258?2. 6. Példa: 94 g (1 Mol) fenolt Mg (Vioo Mol) NaOH-vái (10%-os oldat) és 5 37,5 g (1,25 Mol) formaldehiddel (40 téri. %) keverünk és 6 óra hosszat szobahőmérsékleten állni hagyjuk. A kapott oldathoz 9,6 g NaOH-t (10%-os oldat) adunk 10 és 31,63 g (Vi Mol) benzilkloriddal benzilezziik, mire a keveréket 95 C°-on 1 óra hosszat kavarjuk. Világosbarna gyanta válik ki, melyet az 1. példa szerint dolgozunk tovább fel. A gyanta az előző iö példákban .megadottakhoz hasonlóan keményíthető. 7. Példa: 188 g (2 Mol) fenolt 30 g (1 Mol) formaldehiddel (40 térf. 20 %) és 0,15 g (kb. V200 Mol) HCl =40 cm3 Vio n sósavval keverünk. A keveréket 9b C°-on 50 percig kavarjuk és ezután körülbelül 10 C°-ra lehűtjük. A 40 cm3 25 Vio n sósavat 10 cm 3 1 / 10 n nátronlúggal semlegesítjük. Ezután ^0 g nátronlúgot adunk hozzá 10%-os oldat alakjában és 63,26 g (Va Mol) benzilkloriddal benzilezünk. A reakciókeveréket felmelegítjük, 3d 45 g (1,5 Mol) formaldehidet adunk hozzá és az egészet még egy óra hosszat a vízfürdő lorrási hőmérsékletén tartjuk. A gyantát ezután szokásos módon dolgozzuk tovább fel. 35 Szabadalmi igénypontok: I. Eljárás villamos szigetelőanyagoknak alkalmas, keményíthető kondenzációs termékek előállítására, azzal jellemezve, hogy olyan termékek létesítő tésére, melyek keményített állapotban egyrészt különösen kis dielektromos veszteségeket és e veszteségeknek a hőmérséklettől és a frekvenciától való különösen kis függőségét 45 tüntetik fel, míg másrészt kúszóáramokkal szemben nagy biztonságot nyújtanak, oxiarilvegyületekből és formaldehidből képezett, keményíthető kondenzációs termékeknek aril-50 hidroxilcsoportjait legalább 25 %-ig terjedő mértékben olyan vegyületekkel alakítjuk át, melyek arra képesek, hogy olyan éterezett ariloxicsoportokát létesítsenek, melyek a nem éterezett ariihidroxilcsoportokkal szem- 55 ben a villamos térben'messzemenően csökkentett mozgékonyságunk. 2. Az 1. igénypontban meghatározott eljárás loganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy éterezószerekként ao olyan aralkilvtgyületeket alkalmazunk, melyek a reakcióképes csoporton kívül poláris csoportokat nem tartalmaznak. 3. Az 1. és 2. igénypontokban meghatá- «5 rozott eljárás loganatosítási módja, azzal jellemezve, nogy az éterezéshez benziikioridot alkalmazunk. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyikében meghatározóit eljárás -foganatositási 70 móaja, azzal jellemezve, hogy lúgosán előállított, még el nem gyantásodott kezdeti kondenzációs termékeket éterezünk. 5. Az 1—3. igénypontok bármelyikében 75 meghatározott eljárás loganatosítási móüja, azzal jellemezve, hogy savanyúan előállított, még el nem gyantásodott kezdeti konuemációs termékeket éterezünk. S(> 6. Az 1—4. igénypontok bármelyikében meghatározott, eljárás loganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy olyan kezdeti kondenzációs termékeket érerezünk, melyeket az oxiarilvegyüie- 8f; tekre vonatkoztatva az ekvivalensnél kisebb mennyiségű lúgos hatású kondenzáiószer jelenlétében állítottunk elő. 7. A 4. és 6. igénypontok bármelyikében 90 meghatározót!, eljárás loganatosítási móüja, azzal jellemezve, hogy a lúgos kondenzáiószer mennyiségét az éterezés fokának megfelelően válaszíjuk. 8. A 4., 6. és 7. igénypontok bármelyiké- 95 ben meghatározott eljárás loganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy az alkáli egy részét csak az éterezéskor adjuk hozzá. 9. A 4., 6. és 7. igénypontok bármelyi- 100 kében meghatározott eljárás loganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a kondenzáláshoz és éterezéshez szükséges egész alkálimennyiséget kezdettől fogva adjuk hozzá. 105 10. Az 1—3. és 5. igénypontok bármelyikében meghatározott eljárás foganatositási módja, azzal jellemezve, hogy savanyúan előállított kondenzációs termékek éterezése esetében az étere- lio zendő oldatot lúgossá tesszük.
