125853. lajstromszámú szabadalom • Eljárás fúróiszap viszkozitásának csökkentésére

-) J £5853. elhárítása tekintetében és abban a tekintetben, hogy a kőzeiszilánkoknak a kútban való leülepedését elhárítsa, amikor az iszap keringielésél megszüntetjük. 5 Fúróiszapok kezelésénél az egyik legfontosabb művelet, az iszap geisziláraságanak, és viszkozitásának csökkentése. Éz azl eredményezi, hogy az iszapot keringtető szivattyú terhelését csökkenljQ jük és ezzel lehetővé tesszük, hogy a szivattyú több folyadékot keringtessen, ami viszont, a iúYófyuk gyorsabb lemélyesztését eredményezi, Ezzel továbbá lehetővé tesszük, hogy kőzetsziláiikok j,. az iszapból gyorsabban váljanak ki, ami az iszap keringtetőrendszerében alkalmazott gépekben a kopást csökkenti. Ez ugyancsaki csökkenti az iszap hajíamossagát, hogy gázokat ragadjon magával. 9Q A kútfúrások technikájában jártás szakember részére nyilvánvaló, hogy az iszap kellő viszkozitása és gélszilárasága számos előnnyel jár. A gyakorlatban tapasztalt fúrási za<>_-* varok közül számos közvetlenül visszavezethető az iszapok túlságos viszkozitásóra. Az Egyesült Államokbeli „Gulf Coats" iszapok túlságos viszkozitásának oka bizonyos mélységekben legtöbbnyire 3Q visszavezethető "a természetes iszapban levő kolloidalis anyagok mennyiségére és a kalciumvegyiiletek túlságos töménységére. Olaj-, vagy gázkutak fúrásánál gyakran van szükség arra, hogy a ku-35 tákát többezer méterre mélyítsük le és kb.3050 m mélységű kutak egyáltalában néni szokatlanok. Ezekben a mélységekben, sőt jóval sekélyebb mélységekben is a formáció hőmérsékletei %

93,3 C° 4Q (200 F°) hőmérsékletet meghaladhatnak. Azt találtuk, hogy a hőmérséklet növekedésével a íúróiszáp viszkozitás és gélesedése fokozódik. Azt találtuk továbbá, hogy azok a közönséges diszper-45 gálószerek, amelyeket a fúróiszapok viszkozitásának és gélszilárdságának csökkentésére használtak, magas hőmérsékleteken igen időleges hatásokat eredményeznek és némely esetben, ha iszapot 50 a viszkozitást csökkentő szerrel kezelünk, a viszkozitás, ha az iszapot magas hőmérséklet, pl. 93,3 C° (200 F°) hőmérséklet hatásának tesszük ki, nagyobbnak mutatkozik, mint amilyen eredetilég volt, 55 Azt találtuk, hogy fúrási iszapok viszkozitása és gélesedése hatásosan csökkent'hető és ugyanazon^ a ^csökkentetett értéken közelítően tartható akkor is, ha az iszapot hosszú időn át magas hőmérsékletek hatásának tesszük ki, ha az iszap- cw hoz a találmány szerinti komplexumot adjuk, melynek eioálliiását és használatát a köveikezókben ismertetjük: A találmány szerinti, vízben oldható üvegféleségekt'L általában úgy állítjuk (ö eió, Hogy tosziatöniieűekben a periódusosrendszer 2—8 csoporíjaihoz tartozó valamelyik olyan elem oxigént tartalmazó vegyületét oldjuk, mely elem oxidja az ömiedékben oldható, nu<jd pedig, a tö- 70 kéietes oldást követően, az ömiedéket gyors hűtés révén megdermesztjük. A legjobb eredményeket kapjuk, ha az oxigént tartalmazó vegyület olyan elem vegyülete, melynek oxmja savképző. Az 75 alkalmazott vegyület oxid, vagy karbonát, vagy oxigént tartalmazó mas olyan só lehet, mely hevítés hatására az illető élem oxidjá\a átalakítható, vagy pedig az alkalmazott vegyület az elem savjá- ^o ' nak alkálifém-, vagy alkaliföldíémvegyülete lehet. Az oxigént tartalmazó vegyületnek természetesen olyan elem vegyületének kell lennie, mejynek oxidja rendesen szilárd. «, Nitrogénpentoxidot, mely rendesen szilárd, az alkalmazható, oxigént tartalmazó vegyületek csoportjába nem kívánjuk belefoglalni. Ezért az oxigént tartalmazó vegyületeket akként hatá- 90 rozhatjuk meg, hogy azok valamely, a periódusos-rendszer 2—8 csoportjaihoz * tartozó, rendesen szilárd olyan elemének oxigént tartalmazó vegyületei, mely elem oxidja rendesen szilárd. 95 A szóbanforgó iivegíéleségek gyártásánál az említett, oxigént tartalmazó vegyületet, ha az egy oxid, rendszerint bármely alkalifoszíáttal kombináljuk. A kombináció arányai tág határok között. 100 változhatnak. Ez okból az „alkálifém (foszfor) a periódusos-rendszer 2—8 csoportjaihoz tartozó fém" arány tetszőlegesen változtatható azzal, hogy az alkálifém ömledékéhez oxidot és/vagy i.o»> foszforpentoxidot adunk. Tényleg készíthetünk oldható üveget úgy, hogy egy alkalifémoxidot (amelyet rendszerint hidroxidja alakjában használunk), foszforpentoxidot és az előbbi meghatározás 110 szerinti, a 2—8 csopothoz tartozó valamelyik fém oxidját megömlesztük. Azonban az ilyen anyagokkal való dolgozás nehézségekkel jár és a keletkező termékek az iszapkezelési célokra nem alkaí- it5 mása.k annyira, mint azok, amelyeket