125848. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés katóda elporlasztására ködfénykisüléssel

1258'48. köavetlenül a villamos erővonalak mentéi) elérjék, úgy hogy az elektronok jelentékenyen hosszabb utat tesznek meg, mint az esetben, ha a mágnese« mező hiány ziki 5 Ez különböző módon valósítható meg. Az elektródaelrendezés és az eléggé erősre választandó mágneses mező lefolyása akként szabható meg, hogy a kisülési tér legalább egy részében a mágneses 10 erővonalak a kisülés végbemenetele során a villamos erővonalakkal 90°-os szöget zárnak be, azaz o vonalakra merőlegesek. Az elektronok ez esetben a mágneses mező befolyására pályájukról eltérítődnek, amivel t5 az az út, amelyet az elektronok megtesznek, lényegesen megnövekedik. Nem feltétlenül szükséges, hogy a mágneses erővonalaik ós a villamos érővonalak egymással éppen 90°-ois szöget zárjanak be; bizo-20 nyos feltételek mellett már kisebb szögekkel, pl. 45°-nál nagyobb szögekkel is jelentékeny hatást elérhetünk. Sőt, bizonyos esetekben még jobb eredményeket érünk el, ha a mágneses erővonalak a villamos 25 erővonalakra nem pontosan merőlegesek, hanem e vonalak egymással olyan szöget zárnak be, moly a derékszögtől néhány lókkal eltér. Már kicsiny (pl. 50 mikronnál kisebb) 30 gáznyomásoknak katódpor la sztással való csökkentése azzal a hátránnyal jár, hogy a kisülés gyujtófeszültsége, azaz a kisülés megindításához szükség« feszültség igen nagy. így pl. a kisülés gyujtófeszültsége 35 nitrogénben két nagy párhuzamos lemez között, melyek egymástól való távolsága 1 cm, 20 mikron nyomás esetében már közelítően 70.000 Volt. Ez az eljárás tehát egészen különlegesen nagy gyakorlati ne-40 hózségekkel járhat. A találmány szerint az elektródaeireu • ilezés ós a mágneses mező lefolyása, valamint erőssége akként választható, hogy nemcsak az áramerősség növekedik meg 45 többszörösére, hanem a gyujtófeszültség is jelentékenyen csökken. Ennek folytán a találmány egészen sajátosan alkalmas arm, hogy már egyébként is kis gáznyomásokat katódporlasztással csökkentsünk, 50 ami az esetben, ha mágneses mezőt nem alkalmazunk, különösen nagy gyujtófeszültségeket tenne szükségessé. A jelzett céh' elektród aelreiidezést és a mágneses mező lefolyását akként vá-55 laszthatjuk, hogy nemcsak a kisülés végbemenetele során, hanem a gyújtáskor is a mágneses .erővonalaik a kisülési tér legalább egy részében a villamos erővonallakkai 45°-nál nagyobb, célszerűen 90°-nyi szöget zárjanak be, A gyújtást előidéző, a 80 kisülési pályában véletlenül jelenlevő elektronok ez esatben a mágneses mező befolyására akként miegihosszabbított pályát futnak be, hogy a gyujtófeszültség lényegesen lecsökken. A gyujtófesaültsiég 65 pl. egyszerű módon ötszörösen kisebbre tehető annál a feszültségnél, mely szükséges, ha mágneses mezőt nem alkalmazunk. így pl. egymással párhuzamosan elren- 70 clezett, lapos elektródáklat vagy közös tengelyvonalú elektródákat alkalmazhatunk és a mágneses mezőt akként rendezhetjük el, hogy a mágneses erővonalak az elektródák legrövidebb összekötővonalaira ?

6 merőlegesek. Ennél az clektrádaalakzatnál elérhetjük azt, hogy az egész kisülési térben mind a gyújtásnál, imind a kisülés lefolyása során a mágneses erővonalak a villamos erővonalakra merőlegesek. 80 További lehetőség szerint olyan katódát alkalmazunk, mely kétrészű és melynek részeit egymással az an nla által fel nem fogott mágneses erővonalak nyálába köt össze. Egyszerű alakzat adódik, ha a ka- 85 tódat a niágneses erővonalakra merőlege sen elrendezett két lemez, az an ódát pedis a mágneses erővonalakkal párilrazuimosan elrendezett huzal vagy ilyen lemez vagy pedig ilyen henger alkotja. Hengeres 90 anóda alkalimiazása esetén az anóda a két katódalemez közötti teret teljesen körül -veheti. Ennél az elektródaelrendezésnél a katódarészek egyikéből kilépő elektronokat 95 a mágneses mező megakadályozza abban, bogy az anóda felé a villamos erővonalaik mentén vándoroljanak. Az elektronpályáit ebből a katódarészből való kilépésüknél a mágneses erővonalakkal párhuzamosaik. 100 Ez esetben a niágneses mezők befolyása az elektronpályákra abban mutatkozik, hogy az elektronok kényszerülnek a mágneses erővonalak irányában való vándorlásra vagy pedig arra, hogy e mágneses ,10B_ erővonalak körül csavarvonalaliakú moz-' gást végezzenek. Ha az elektronok a katóda második részének közelébe érnek, mozgásukban lefékeződnek ós viszatorlódnak, azaz ez esetben ismét az első katóda- uo rész irányában vándorolnak. Az elektron nok tehát a katódarészek között ide-odavándorolnak, úgy hogy végül is a villamos mező hatására az anóda felé térítőd-