125772. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kerámiai tárgyakon egyenletesen kilúgozott, karcolásmentes felületi rétegeknek előállítására

Megjelent 19-11. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI RIROSAfi SZABADALMI LEIRAS 125112. SZÁM. XVII/e. (XVII b.) OSZTÁLY. — iSeh. 5831. ALAPSZÁM. Eljárás kerámiai tárgyakon egyenletesen kilúgozott, karcolásmentes felületirétegeknek előállítására. Jenaer Glaswerk Seh ott & Gen., Jena. A bejelentés napja 1939. évi december hó 12. Németországi elsőbbsége 1939. évi január hó 2. Ismeretes, üvegfelületeknek kémiai megtámadhatóságát azzal csökkenteni, hogy egyes üvegaikatrészeknek kilúgozásával, pl. savkezeléssel, vékony felületi 5 rétegeket állítunk elő, melyek a további támadást nagy mértékben gátolják. Ez eljárás végrehajtása azonban sokszor nehézségekkel jár. Csiszolt üvegeknek hígított, vizes savakkal való kezelésévej 10 előállított rétegek, bizonyos körülmények között, számos finom karcolásokat mutatnak. Ezek a köszörülésnél keletkeztél?: és a csiszolásnál, nyilvánvalóan, megint meglehetős laza alkotású, valószínűiéi» 15 finom szétdörzsölt üvegből álló pasztával betömődtek. E karcolások a felületek optikai jóságát befolyásolják. A karcolásokon kívül további hiba, hogy némelykor a rétegnek vastagsága "egyen-20 lőtlen, ami foltos színezést okoz. Karcolásmentcs, egyenletesen maratott rétegeket csak akkor lehet előállítani, ha sikerül az üvegfelület egyenlőtlen kémiai ellenálíóképességét kiegyenlíteni. Ez az 25 ellenállóképesség lényegében attól függ, vájjon a kémiai behatás folyamata közben többé vagy kevésbbé szilárd védőrétegek keletkezhetnek-e, vagy hogv ilyenek már előbb is jelen vannak-e. Utóbbi 3Q többnyire a foltos maratásról felismerhető és gyakran nem egészen frissen csiszolt, vagy az ujjakkal érintett üvegeknél figyelhető meg. Már most kitűnt, hogy a védőrétegek 35 ellenállóképessége keletkezési feltéteíük., tő] függ. így, pl. a réteg s keletkezés pillanatában némelykor olyan laza, hogy könnyen lemosható. Bizonyos körülmények között gelréteg egyáltalában nem keletkezik, hanem koJioidális feloldás következik be, pl. ha szabad ásványi savak igen érzékeny üvegekre hatnak, vagyis ha a behatás különösen erőteljes. Ha ellenben a behatás elég lassan megy véghez, akkor a fejbomlott réteg, a lassú folyamatok révén, nagy mértékben képes megszilárdulni. így pl. karcolásmentes gelrétegek előállítására üvegeknek ásványsavmentes, vízálló csoportokat tartalmazó szerves savakkal való kezeléséi javasolták. Kitűnt szonban, hogy vizes oldalokban is és gyakran már szobahőmérsékleten elég gyorsan karcolásmentes rétegek áiliihaiók elő, ha a maratást elegendő nagy töménységű, gyengén disszociált savakkal hajijuk végre. Míg a csiszolásnál a karcolásokba bekent paszta szabad, erősen disszociált ásványi savakkal való kezelésnél a felületen, védőréteg képződése nélkül, oldódik, úgyhogy az alatta fekvő réteg megint a "telj es támadásnak van kitéve és ekkor-a legrövidebb idő alatt kilúgozódik, vagy eltávolodik, a gyengén disszociált sav alkalmazásánál a paszta nehezen oldódó üvegalkatrészeinek, valószínűleg polimerizáción (kondenzáción) alapuló pelyhcsítés, vagy zselatinozás révén összefügg«' gel keletkezik és ezáltal a paszta annyin megszilárdul, hogy savakkal szemben; átengedő képessége lényegében nem nagyobb, mint a finoman széjjel nem dörzsölt, tömör üvegen keletkező gélé. 40 5» 60 05