125765. lajstromszámú szabadalom • Szabadon feszülő hordszerkezet, nagy fesztávolságú csarnokokhoz

Megjelent 1941. évi január hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #S||| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125TM5. SZÁM. VHI/h. OSZTÁLY. — O. 1710. ALAPSZÁM. Szabadon feszülő hordszerkezet, nagy fesztávolságú csarnokokhoz. Ola Ostdeutsehe Landwerkstätteii G. ni. b. H. cégr, Berlin. A bejelentés napja 1939. évi május hó 17. Németországi elsőbbsége 1938. évi október hó 6. A nagy fesztávolságú és lehetőleg kis önsiúlyú csarnokszerkezetek iránt mutat­kozó szükségletnek különböző, olyan új­fajta csarno'képítménnyel igyekeztek ele­r, get tenni (lásd Zentraibtatt der Bauve» " wlaltung 1937, 9. füzet és Stahlbau 1938, 1. füzet), melyeknél az aeélbádogból ké­szült tetőfedés időjárás ellen! védelmet nyújt és egyben a. hordszerkezotnek is 10 részét alkotja. Az új csarnokszerkezetek egy része kötővasas ivszerkozet, melynél az ívet a csarnok hesHzme/tszetében hullámosan ki­alakított a.céltetőzet alkotja. Az ilyen j5 csarrtokszerkezetekné], melyeknél a tető­fedés a hordszerkezet része, a tető hullá­mos alakja következtében a befedett fe­lület jelentékenyen nagyobb, mintha a tető befedett felülete sík volna (az utób-2Q binak körülbelül 1,5-szöröse). Az ismert csarnokszerkezeteknél, to­vábbá az építkezés helyén igen sok sze­gecselés i és hegcsztőinunkát kell végezni és végül az izzadáisvíz elkerülésére, vala-25 mint kellő Jiövéde.leni elérésiére az ilyen csarnokokat befödő acélbádogot még má­sodik tetőzettel kell takarni, melyet pl. , fahéjazaton és szarukon elhelyezett kát­rány lem ezek vagy tetőlemczek és más SO of él ék -alkothatnak, mint , amilyenqk pl. 11 eraklit-1 emezek néven ismeretesek. Ez a második tetőfedés egyrészt a költségeket fokozza és másrészt á tető önsúlya vi­szonylag nagy lesz. Nagy csarnokok szá­ö.r > mára javaslatba hozott, más újabb szer­kezétéknél (lásd a fenti irodalmi adato­kat)'tetőfedésül csak' kevéssé hullámos, 3—5 mm vastag bádogot alkalmaznak, melynek csak egy sávját használják pa­rabolaalakú, egyébként szokásos csarnok- 40 kötő felső öveként. A fentemlított okok­ból azonban ennél a csarnokszerkezetnél is második, hővédő tetőfedésre van szük­ség. A találmány szerinti csarnokszerkezet 45 a fent jellemzett szerkezetektől elvileg el­tér. A 'találmány értelmében a nagy fesz­távolságú csarnokokhoz való, szabadon feszülő hordszerkezet zeg-zugosan egy- 50 máshoz sorakoztatott kötőtárcsákbői van kialakítva, ml mellett az egyes kötő­tárcsákat ferde helyzetű, egyszerű ge­rendák vagy páronként elrendezett ívek alkotják, utóbbiak kötő vasakkal • vagy 55 ilyenek nélkül, úgy, hogy ennek követ­keztében oromtól oromig átmenő kötö­iárcsasorozíit létedül, melynek csúcsain a tetőfedés fekszik. A mellékelt rajz a, találmányt példa- go képen és vázlatosan szemlélteti. Az 1. ábra a találmány szerinti hordszer­kezet egy részének hosszmetszete, a 2. ábmi egy köíőtárcsapár és a hozzá­tartozó eiődiagi'iarurn vázlata, a 65 3. és 4, ábrán a hordszerkezet egyes szerkezeti elemeinek (öveinek) kereszt­metszete, nagyobb léptékbein látható, aholis a szerkezeti elemek tengelyei, a hordszerkezeithe'z képest, a helyes hely- 7 Q zctben vannak; az 5. ábra ívtetőzetű csarnok keresztmet­szete, melynek hordszerkezete kötő vasas, kétesu'klós ív (ez az ábra az ív felét az L

Next

/
Oldalképek
Tartalom