125747. lajstromszámú szabadalom • Sín, lökésmentes kötésekhez való végrészekkel

+) 125747. mentén vett metszete, illetve homloknézete és lényegében a teljes (I) első szakasz keresztmetszete. A 6. ábra a sínvég második része (I) első .5 szakasza hátsó végének az E—E1 vonal mentén vett keresztmetszete, amely az (I) első szakasz hátsó vége és a következő,azaz a (II) második szakasz mellső vége. A 10 7. ábra a második végrész (II) második szakasza hátsó végének a D—I)1 vonal mentén vett metszete, illetve e második végrész (IV) szakasza mellső végének a C—C1 vonal mentén vett 15 metszet e. A 8. ábra a második végrész. (IV) negyedik szakasza hátsó végének a B—B1 vonal mentén vett metszete, illetve az A—A1

vonal mentén vett metszet, ahol :20 az ötödik (V) jelzésű szakaszhoz az (L) rész csatlakozik, amely (L) rész ezen öt • (I, II, III, IV, V) szakasz és a teljes sín közé van helyezve. A 9. ábra két szomszédos (K) sínvég 25 közötti sínkötés fölülnézete. A 10. 11, 12, 13. és 14. ábrák a 9. ábra 3—8, 4—1, 5—5, 6—6 és 7—7 vonalai mentén vett keresztmetszetek. A második végrész (I) és (V) szakaszai 30 kb. 250 mm. hosszúak, míg a közbenső (III) szakasz hossza kb. 100 mm. Az (1) szakasznak állandó a szélessége, nevezetesen kb. a sín (K') feje (1. ábra) szélességének egy negyede. A (III) sza-35 kasznak állandó a keresztmetszete, pontosan az említett (K') fej szélességének a fele. Az (V) szakasznak állandó a szélessége, amely az előbb említett (K') sínfej szélességének körülbelül a három-40 negyed része. Az (I, III) és (V) szakaszok belső felületei teljesen simák, azaz teljes magasságukban minden kiugrás, vagy bemélyedés nélküliek, úgyhogy a két egy-45 mással összekötött sínvég kölcsönös hosszirányú elcsúszását, melyet a sínek teljes hosszában a hőmérséklet-változások okozta tágulások és összehúzódások idéznek elő, — megengedik. 50 Az (I) szakasz felső felülete kb. 5 mm-t lejt 250 mm. hosszúságon (kb. 1:50), amely lejtés 5 : 1000-re csökkenthető anélkül, hogy a felső felületekben törések lennének, oly célból, hogy kezdettől fogva, 55 azaz amikor a sínek még újak, meggátoljuk azt, hogy.lépcső legyen a kötésben az egyik sín és a következő sín között, ha a legközelebbi sín (gyakorlatilag szemlélve) magasabb szinten van, mint annak a sínnek a szintje, amelyet a járművek OCL kerekei áthaladásuk közben elhagytak. Emellett e második sínvégrésznek (I—V szakaszok bezárólag) különleges alakja következtében az összes lehetőségeket elkerülj ük abban a tekintetben, hogy két 65 szomszédos sin kötésénél az egyik vég felső felülete szintben eltérjen a kerekek gördülési szintjétől. A (II) és (IV) két középszakasz szélessége a végrészek felé állandó arányban 70 csökken, nevezetesen a (IV) szakasz a sin (K') feje szélességének háromnegyed részetői ugyanezen szélesség felére és a (II) rész ugyanezen szélesség feléről kb. ugyanezen szélesség negyedére csökken, 75 amint ez a 8, 7. és ti. ábrákon látható. A (II) és IV) középszakaszok belső felülete is teljesen sima, nevezetesen teljes magasságában nincsenek sem kiugrásai, sem bemélyedései. so Az (I, III) és (V) szakaszokban fúrt (H) lyukak vannak. A 3. ábrán öt ilyen lyuk telt vonalakkal, míg a 4. ábrán szakadozol! vonalakkal van jelölve. Ezek a lyukak a kötést létesítő összekötő, a 9. 35 ábrán (G)-vel jelölt csavarorsók befogadására valók. A lyukak átmérője és alakja (kerek, vagy hosszúkás) úgy van megválasztva, hogy a sin teljes Hosszában a hőmérséKiet-változások okozta 90 tágulást és összehúzódást, megengedik. A találmány szerinti végekkel ellátott két csatlakozó sín lehetővé teszi a kötésnek legalább három talpfán való elrendezését, amelyek egymáshoz viszonyítva 95 rendes közökben vannak és amely síneken a járműkerekek minden rázkódtass nélkül gördülnek a sínvég felett ésj>:/, összes ebból származó előnyöket bizVjSítják, az utasok kényelmét, az áru, a pálya és a 100 gördülő anyag kímélését és a p^onatok sebességének növelési lehetőségül. E kötésnél a szokásos sínkötőhevederekre nincsen szükség. A sín első (L) végrészének megadott 105 hossza és az (I—V) szakaszokból álló második végrész megadott összhossza nem tekintendők korlátozásoknak, csak tájékoztató méreteknek, bár gyakorlati kísérletek az olasz államvasutak pályáin 110 azt mutatták, hogy ezek a hosszak a találmány gyakorlati megvalósítására al kalmasak. Ezek a hosszak bizonyos határokon belül változhatnak, azon feltétel fenntartásával, hogy az (I—V) 115 szakaszokat magában foglaló második