125705. lajstromszámú szabadalom • Táviró berendezés
13Ő70Ő. 1. ábra találmány szerinti távírási vevő berendezés áramköreineií kapcsolási vázlata. A 2. ábra az előző ábrában feltüntetett be-5 rendezés egy részének változata. A 3., 5. és 6. ábiii önműködő távnyomtató központ-berendezéshez való á ramkörök kapcsolási vázlata. A 4a, 4b, 4e ábra az előző ábrákban ábrá-10 zolt berendezéseknél használatos áramok l'fljza. Az 1. ábi'ia. szerint a vett .jelek a (TV) transzformátoron át két (Vj, V») elektronkisülési erősítőcső rácselektródjadhoz jut-15 nak. A (Vi, V2) kisülési csöveknek ellenütemes kapcsolása van és kivezetési áramköreik (TÜ) transzformátor útján ugyancsak ellenütemesen kapcsolt (V», Va) erősítő csövek bevezető áramköreivel álla-20 nak kapcsolatban. A (V1( Vs) («övek rácsáramköreibe iktatott (n, rs) ellenállások a (V.i, VÍ) kisülési csövek rácsáramköreiben, is fekszenek, hogy a (Va, V4) kisülési esö'volc túlterhelését elkerüljük. A 25 túlterhelés ugyanis olyan ráesáramjot eredményez, amely a (V,, V2) kisülési csövek rácselktródjainak előfeszültséget ad, ami az a.nódáramokat és ezzel az erősítést csökkenti. 30 Az erősített áramok ezután a -(Ts) transzformátoron át fémíes egyenirányítók hídáramkörébe jutnak, amelyet (mr1 , mi's, mr.i, min) fémes egyenirányítók alkotnak. Kzek az egyenirányítók a rajz 35 szerint körgyürűalakú '(TO transzformátor szekundéi' terkereseivel állanak összeköttetésben- A (TO transzformátor primer tekercsei helyi rezgéseket keltő ellenütemes kapcsolása (Vs Vn) csövekkel álla-40 nak összeköttetésben. A (Vs, Ve) helyi rezgéskeltők a (TO transzformátor kivezetési áramának egy részével tarthatók szinkronizmusban. Az áram hozzá vezetésére fémes egyenirányí-45 tokból összeállított és kétszeres frekvenciájú összetevőt eredményező (RB) hídáramkört rendezünk el. Ez az összetevő a hangolt (Li, Ci) áriamkörhöz jut. Az említett hangolt áramkör (Li) 'tekercséivel 50 csatolt (La, L») tekercsek a (Vs, V«) csövek áramkörében fekszenek. Az (A) vevő jelfogó differenciálisán tekéi-cselt polarizált jelfogó, amely az (mri, mr«, mm, mr») fémes egyenirányítók 55 hídáramikörével áll összeköttetésben. A vonalvezetéken állandóan vivő áram megy át. Az említett egyenirányítók híd ára 111-körében, ha a vett áraimok a helyi rezgéskeltő áramaival fázisban vannak, az (mrs Q-J mr-j) egyenirányítók .a hídáramkörhöz vezetett áramok összegiének teljeshullámú egyenirányítását eredményezik, viszont az (mr,, mi't) egyénii-iaiiyítők az áramok különbségének telje>slai:illámú egyerrirá- 65 nyitását eredményezik, aminek összsredménye, hogy az (A) jelfogó jobboldali tetekcrcsén erősebb áram, megy át, mint a baloldali tekercsen, üL.fi a jeláramok fázisa, megfordul, az egyenirányító párok 70 működése felcserélődi!^ és az (A) jelfogó baloldali tekercsén fo£? erősebb áram átmenni. Jelről jel közre vagy jelközről jelre való mindegyik átváltásnál a vivő áram fázi- 75 sának megfordítása jelzés átvitelét eredményezi. A vonal vezettek szabvjáriyos-állapotában jelek jutnak az egyik távnyomtatótól a másik távnyozmtatóhoz. Ez a jeladás! állapot, amelynek tartama közben 80-a vett rez,gések a helyi rezgésekkel fázisban vannak és az (A) jelfogó horgonya a jeladási érintkezőkön, marad. A helyi rezgéskeltőt ii jelzési frekvencia kétszeres frekvenciája "Val szinkronizáljuk 85 és így a helyi rezgéskoltő fázisa állandó marad, annak ellenére, hogy a jelzési áramok fázisa változik. Az (RB) egyenirányító hídáramkörtől j'ci.vő vezérlő hullámnak nincsenek, más >.~á hozásai, csak az 90 amplitúdó kismérvű ifl-őleges csökkenései, ha a bejövő hullám iVi .xisa a jelek szerint megfordul. A kétszeres frekvenciájú összetevő párhuzamos kape«olású áramuton át jut a (Vr„ V«) rezgés-l-celtő csövek rács- 9ó elektródjaihoz és mii?, cl .addig, amíg a rezgéskeltő saját frekverieiéja a vezérlő hulláin frekvenciájának :i Megközelítőleg fele, akivezetési áram azzíil pontosan szinkronizálható. A rerzgéskelt ő iíjgyanilyan köny- 100 nyen szinkronizálható a vezérlő hullám •pozitív csúcsértékeivel, amelyek a rezgéskeltő kimenő áramának pozitív csúcsértékeivel esnek egyike vagy a vezérlő áram pozitív csúcsért ó-lcei vei, amelyek a 105 rezgéskeltő kimenő áramának negativ csúcsértékeivel esnek egybe. Ily módon a helyi áram fázisa a lb>£vjövő áram fázisával megegyezhet»vagy ÍI két fázis egymással ellentétes lehet. 110 Minthogy a jelről a jelközre és a jelközről a jelre való át^ViÁltást a vivő áram fázisának megfordítássá, jelzi, nyilvánvaló, hogy hacsak a fázist előzőleg nem határoztuk meg, me,g van f^nnalk a lehetősége, 115 hogy a jeleket átválts tili-, például a kívánt polaritásra változtassxt Ív.
