125693. lajstromszámú szabadalom • Berendezés fény-képnek átváltoztatására elektronképpé

Megjelent 1940. évi december hó l(»-áii. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125693. SZÁM Vll/j. OSZTÁLY. — X. 807(i. ALAPSZÁM. Berendezés fény-képnek átváltoztatására elektronképpé. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhot. A bejelentés napja 19á0. évi február hó 12. A találmány fény-képnek elektron­képpé változtatására való oly, különösen távolbalátás céljára alkalmas berende­zésre vonatkozik, melyben az elektron-5 optikai ábrázolást előnyösen villamos len­esek végzik. Ismeretes, hogy a katóda és az anóda közötti gyorsító mezőt e két elek­tróda mégfelelő alakításával rigy lehet idomítani, hogy egymagában lehetővé te-10 gye a katóda kisebb vagy nagyobb felü­let részének ábrázolását. Ez különösen könnyen sikerül ívelt katódaíe'.ület eseté­ben. Ha azonban a katóda nem ívelt, ha­nem sík, ágy mar 3 cm-nél nagyobb át­lő mérő.jíí köralakú felület torzításmentes és éles ábrázolása is nehézséget okoz. Kísérleteilik folyamán azt tapasztaltul:, hogy főként nagyobb felületek ábrázolá­saihoz elengedhetetlen, hogy az ábrázolás-20 nál hatékony pontenciálvonalak, illetőleg potenciálfelületiek — az ismert elrendezé­sekkel ellentétben — lehetőleg ne legye­nek párhuzamosak az optikai tengellyel. Ezt a találmány szerint a katódapoten-25 ciálit teret határoló felület oly kialakítá­sával érjük el, melynél az ehhez simuló hatályos egv:íeszhllségií leiületeknek az optikai tengellyel párhuzamos ,részei e felületek többi részéhez viszonyítva oly 30 kicsinyek és/vagy -az optikai tengelytől oly távol vannak, hogy ,az ábrázolásban gyakorlatilag nem vesznek részt. A csatolt rajz 'a találmány két példa­képem kivitelét szemlélteti. 35 Az 1. ábra szerinti elrendezésnél a sík .K katóda.felület lehetőleg nagy részét kell a, B bura 8 világítóernyőjén ábrázolni. A katóda. oly minden irányban zárt teret al­kot, melynek csak egyetlen, az A gyor­sítóéi ektródát A'agyis a ii ód át felvevő nyí- 40 lása van. A katódateret a hengeralakú e rész és az ehhez csatlakozó f és >g sík ko­rong határolja. Az ábra berajzolt P ko­teneJálvonalnak a Q optikai tengellyel párhuzamos, szaggatott vonallal ábrázolt 45 részeinek hossza oly kicsiny a vonal többi részének hosszaihoz képest s e részek azon­felül oly messze vannak az optikai ten­gelytől, hogy az elektronoptikai ábrázo­lásban gyakorlatilag nem vesznek részt. 50 A katóda alakja a találmány szempontjá­hól annál elönyösebb, minél nagyobb a katóda di átmérője a katódahenger 1 hosszához és az anódahenger d2 átmérőjé­hez viszonyítva. A találmány szerint a, 55 ka tód átér 1 egn ag yobb .átmérő j e legalább kétszerese a katódatór hosszának az opti­kai tengely irányában. A katóda nyílása' és az anódahenger között csupán az anóda átmérőjének tört részét kitevő szűk .köz 60 van, melynek nagysága az alkalmazott feszültség után igazodik. Az ábrán lát­ható még az M fémbevonat is, mely vagy az A an ódával van összekötve, vagy pe­dig az anódaíeszültségtől eltérő feszült- 65 ségre A-an kapcsolva. Az utóbbi esetben az anóda és a. fémbevonat között lencse létesül, melynek segélyéval az ábrázolás esetleges torzulásait kiegyenlíthetjük. A 2. ábra szerinti kivitel annyiban elő- 70 nyösebb az 1. ábra szerintinél, hogy itt az í, g sík részeknek- megfelelően hajlított K' részekkel való helyettesítése útján el­kerültük az 1. ábra szerinti kivitel előny-

Next

/
Oldalképek
Tartalom