125676. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagymolekulasúlyú alkoholok vagy alkoholokat tartalmazó anyagok gyantamentesítésére

••}. 125670. A szakirodalomban eddig niindenüll az olvasható. Iiogy a gyanlameniesíléshez az összes gyanlaoldó oldószerek alkalmazha­tók és közömbös, bogy alifás és aromás ;f, szénhidrogénekről, alacsony vagy maga­sali)) alkoholokról, észterekről, ketonokról, klórozoll szénhidrogénekről vagy egyéb szerves oldószerekről van-e szó. Annak sem lulajdoníloíL senki jelentőségei, hogy 10 milyen talajéi nyersviasz! és milyen alak­ban leszik ki az oldószer behatásának. Csu­pán abban véllek technikai különbsége; felismerni, hogy egyrészt a nyersviaszl. valamely oldéiszerhen feloldollák és az-15 nlán lehűléssel a viaszl újból kicsaplak, valamint, hogy másrész! a nyersviaszi fi­noman homokos vagy liszt finom porrá ap­ríloliák és ez! a pori azulán vahunilyen oldószerrel hidegen kilúgozlak. Hmeüel;. 1?0 sem az első. sem a második módon. pl. ••nyers monlán viasz tényleg nem válaszí haló el. IIa ugyanis először a nyers viaszl. oldó­szerekben, pl. benzolban oldjuk, akkor a lehűlésnél zsír képződik, amely a kisadó 25 -lásl gyakorlatilag lelicicllenné leszi. Alko­hol használata mellelI szintén nyálkaszerű tömeg képződik, és a benzin a viaszl oly mértékben megduzzaszlja. hogv alig saj­lolhaló. 3d IIa azonban a nyers viaszt portijuk (s hidegen valamilyen nld('>szerrel kilúgozzuk, akkor l.en/.ol haszna lalakoi; kitűnik, iiogy az túl sok viaszl magával old és alkohol használatakor pedig.- hogy az lúl kevese! 35 old. Továbbá igen lényeges a por szem­nagysága és a hőmérséklet is. F.kkénl por­mentes szemcsék és benzol használatakor mintegy l()"<> és még több oldalba megy. mimellell viasz is bőséges mennyiségben 40 oldódik, míg a maradék a salélroms.iv­pröba szeri.nl még koránlsem gvan'ainen les. Durva szemcsék használatakor a benzol a liszlrandó lerméken nem hatol ál és a 45 maradékban jelen lös mennyiségű gy.ui'a marad. Alkohol használatakor, bár tisz­tább gyanta: kapunk, ellenben porított nyi rsviaszból több napi kezeléssel a gyan­tás alkatrészek •'• i részéi sem tudjuk ki­.50 oldani, mert az alkohol önmagában r< sz­szul old és még rosszabbul hatol ál. tgy lalálluk. Iiogy a hátrányok kél v agv löbb különbözőképpen oldó oldósze vk használalával kiküszöbölhetők. Még pedig 55 ebben az irányban a már említeti oldó­szerek szélválaszlandók olyanokká, ame­lyek a viaszl egy neműén oldja k és olyanokká, amelyek a viaszokat diszperzen oldják. Az <\gynemííen oldó oldószerek alalt azokal éri­könnyen oldják, mimellell az oldal lehű­lése ulán egynemű és részben álláiszó 'lő­ni eg. mini pl. viasznak, benzolban, benzin­ben, lelraliiiban sib. való oldalai. Diszper­zed! oldó oldószerek alatt olyanokai ér- 6ö lünk. amelyek a viaszl, ha nem is ieljesen, de mégis legnagyobbrészt a melegben old­ják, de a viaszl nehezen tudják ol.daiba.ii tartani és lehűlésük uuín. diszperz zavaros tömege! képeznek, mikéni pl. viasznak al- 70 koholokban vagy észterekben, pl. etil- \'agy melilalkoholban vagy eceléierben. való ol­dalai. Knie különbözően haló oldószerek egyidejű alkalmazásával a diszperzen oldó szerek a homogénan oldó szereknek viasz- 75 oldóképcsségét lecsökkenlik és a diszper­zen oldó szerek oldó- és álhalolóképességéi. az egyneműeii oldok növelik. Kgvidejíüeg az oldatok zselalinálásál és ragacsosodá­sál megszűntei jük. úgyhogy könnyebb szű- 80 rés \ agy kisajlolás válik lehelövé. Cyakor­lalilag akkénl járhalunk el. hogy a pl. porrá apríloli viaszl eme oldószerek keve­rékével digeráljiik és kilúgozzuk; a viasz aprításának körülményes úljá; meg is la- 85 karílhaljuk akkém. hogy a viaszt melegen éppen annyi egy neműén oldé> oldószerrel visszük oldalba, hogy ezután növel: és már nem szilárdan záré) felülele legyen, amely a diszperzen oldó oldószernek hidegben 90 vaio támadását leheiővé leszi, likként, oly finom elosztás! kaphalunk. miként' az po­rosílással sohasem lehetséges és emel lie! I a finoman closzloli részecskék összeálló löniegel alkomak. amely sohasem kenőcs- 95 szerű. Célszerű, ha a viaszl hűlés mellell ap­rítjuk, ftbhcn az esel ben kalapácsmalmol is használhatunk. Az aprílás'i azonban csu­pán magas olvadáspontéi fajtáknál foga na- 100 losíllia; juk. Célszerű továbbá, ha az ap­ríloli anyagól fajláz.ással egvenlelcs szem­nagyságra hozzuk. Hogy az oldószerek egymást az oldásnál hogyan ludják befolyásolni, már abból is 105 kitűnik, hogy pl. gyantával meglehetősen lelíleil benzololdal. amelyei finoman po­rított nyers monlánviasz feleli huzamosaibb ideig állni hagytunk és a fcnlebb kifejlel­lek alapján oldoli gyan.la melleit oldott; no viaszl is tartalmaz, alkohol hozzáadásakor megzavarosodik. mimellell a viaszaLkalré­szek tinoin pelvhek alakjában 'kicsapódnak. A találmány szerinti eljárással oly liszla termékeket kaphatunk, melyeknél még az 115 érzékeny salélronisavmódszerrel is csupán ()..") —1..")»() gyanlaszerű anyag mulatható ki. mimellell az összes egyéb gyaniamenlesítő

Next

/
Oldalképek
Tartalom