125653. lajstromszámú szabadalom • Egy munkamenetben a lapos kulirozó kötszövőgépen előállított harisnya

13565Í5. 3 10 15 20 40 50 részekben egyidejűleg duplázunk, miáltal a (d—d') duplázóvonal keletkezik. A 20. szemsorral a tulajdonképeni sarokképzés befejeződik; a (b'—c-—c') sarokrész keletkezett. Már most a 21. szemsori ól kezdődőié« ismét ismeretes módon megszakítás nélküli szemsorokkal dolgozunk tovább. Azután ismeretes módon a szokásos ékalakú (e—e') duplázás kövétkezhetik. A (c—c") átmeneti vonal irányát, mely a bokától a talp felé körülbelül merőlegesen halad, természetesen a szemváltozások sorrendje, illetve az áru finomsága befolyásolja. A 3. ábra szerinti példánál a sarokrészekben a szemek száma minden sorban változik. A szokásos finomságú osztású harisnyák előállításánál ellenben a (c—b') vonal és a (c—c') vonal között inkább mind minden második szemsorban változtatjuk a szemek számát. A 4. ábra jobboldali sarokrész egyes sorainak szemképződését mutatja. Miután a harisnya szárát elkészítettük, az (a—a') vonaltól (1. ábra), illetve (4. ábra) líj szempálcikák képzésével bővítünk, amikoris ismeretes módon erősítőfonalat dolgozunk közbe. Az (A) sor a 3. ábra szerinti harisnyarész (1) sorának felelne meg. A 3. ábra szerinti (9) sornak megfelelő (B) sorban fejeződik be a sarokbővítés. Ezután j önnek a talprész szemei, melyek, a (30—36) tűkön függnek, nyugalomba. Csupán a két sarokrészben kötünk tovább. Az ábrázolt példa szerint először három szemsort állítunk elő, melyek kívül egyenlő szélesek. Befelé az első szemsort azonban csupán a (37) tűig kötjük és a következő szemsorl e tűtől ugyanazon szélső tűig kötjük, mint a megelőző szemsorl. Az ugyanazon szélső tűn kezdődő harmadik szemsor már a (39) tűn fejeződik be. Az előállításnak ez a része a 3. ábra szerinl i (10—13) szemsorok képzésének felel meg. A (39) tűn kezdődő rákövetkező szemsornál bizonyos számú szélső szem két tűvel van beduplázva, miáltal a következő szemsor a szélén két tűvel beljebb kezdődik. E szemsor ismét két tűvel előbb fejeződik be; a (41) tűn végződik. Az ugyanazon tűn kezdődő következő szemsorban ugyanannyi szélső szemet duplázunk be, mint előbb, miáltal 55 a rákövetkező szemsor további két tűvel beljebb kezdődik. Ugyanez a folyamat, azaz két-két, a sarokrészek belső oldalán két tűvel rövidített szemsor előállítása, mely szem- 60 sorok egyikében bizonyos számú szélső szemet két tűvel duplázunk be, addig ismétlődik, míg a sarokképzés be nincs fejezve. E példa szerint a sarokrészek szemeinek 65 számát az (50) tűig bezárólag csökkentjük. A (C) soriján a harisnya a 3. ábra 20. soráig van elkészítve. A (D) sortól kezdve ismét a harisnya 70 eg és z s z éles s ége ment én meg n e m s za kit ott szemsorokkal kötünk. (3. ábra 21. sor). A 4. ábrán szemléltetett szemképződés vázlatos rajzával kapcsolatban arra kell 75 rámutatni, hogy a kötszövőgépben a (37—50) tűk és így a rajtuk függő szemek a (30—36) tűkkeí és szemeikkel egy sorban vannak, mint ahogy a (D) sor alatt kis gyűrűkkel jeleztük. «S0 Szabadalmi igénypontok: 1. A lapos kulirozó kötszövőgépen egy munkamenetben előállított harisnya, azzal jellemezve, hogy a szemsorok a harisnya szárát követő sarokkibővítés 33 körzetében a harisnya egész szélessége mentén megszakítás nélkül haladnak, még pedig közel a bokához, mimellett a sarok alsó részén a lábfelsőrész nyugvó szemeinél ékalakú rész van 90 bedolgozva, mely után a láb egész szélessége mentén haladó szemsorok következnek. 2. Az 1. igénypont szerinti harisnya, azzal jellemezve, hogy az ékalakú rész y-, által létesített átmeneti vonal a sarokrésztől a talprészig halad, a sarokfogyasztásnál keletkező beduplázó vonallal fedősarok módjára derékszöget alkot. 3QO 3. Az 1. igénypont szerinti harisnya, azzal jellemezve, hogy az ékalakú rész által létesített átmeneti vonal a sarokrésztől a talprészig a sarokfogyasztásnál keletkező beduplázó vonallal jos francia módon fogyasztott sarokhoz hasonlóan hegyesszöget alkot. rajzlap melléklettel. Paüas-nyoinda, Budapest, V., Honvéd-u. 10, — Felelős: Győry Aladár igazgató. Felelős kiadó: dr. ladoniérl Szmertnik István m, kir. szab. bíró.