125633. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés tisztátalan alkoholos folyatédok tisztítására

Stégjeién t 15M0. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÍ LT I #S§ SZABADALMI BIR<Mfl -SZABADALMI LEÍRÁS 125633. SZÁM. IV/B. OSZTÁLY. — JJ. 3173. "ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés tisztátalan alkoholos folyadékok tisztítására. „Dizeni" S. A. cég Genf-ben (Svájc). A bejelentés napja 1939. évi március hó 18. Az erjesztéssel vagy szintetikus úton előállított etilalkohol különböző szennyezéseket, főként más alkoholokat, pj. propilaikoholt, izobutilalkoholt, izoamila alkoholt, aldehideket, észtereket, ketonokat, acetálokat, savakat, aminokai továbbá, ezeknek az anyagoknak egymássá! vagy az etilalkohollal alkotottvegyületeit tartalmazza. iO Az etilalkoholnak a szokásos eljárásokkal foganatosított tisztításakor ,.rosszízű alkoholnak" nevezett maradékot kapunk, amely a megelőzőekben említett szennyezéseken kívül nagymennyiségű 15 etilalkoholt is tartalmaz. " A tisztítás klasszikus módszere nem teszi lehetővé az említett rosszízű alkoholban tartalmazott etilalkohol tökéletes és előnyös elkülönítését tiszta termék alakjában, 20 minthogy a keverékben lévő különböző anyagok forráspontjai egymáshoz közelállók és több ilyen anyag egymással vagy az etilalkohollal és vízzel azeotropikus keverékeket alkot. A rosszízű alkoholok 25 a kereskedelemben csak igen kis értéket képviselnek, főként pedig az égetendő alkoholt -beszennyezik. Tudvalévő, hogy ha etilalkoholban szegény vizes oldatot desztillálunk, amely 30 pl. vízben kevéssé oldódó folyadékokat (észtereket, magasabbrendű alkoholokai, • pl. izobutilalkoholt, vagy izoamilalkoholt stb.) tartalmaz, akkor ezek a termékek nagy illékonysági tényezőjük folytán gyor-S5 san kiküszöbölődnek. Az etilalkoholt rendszerint kísérő, különböző, kevéssé oldható szennyezések illékonysági tényezőjét (amelyet alant K-nak nevezünk) többek között Sorel, Barbet, Guinot, Dietrich és Grassmann határozta, meg. ;» A fenti szerzők szerint az illékonysági tényező annál nagyobb, minél kisebb a folyadék etilalkoholtartalma. Már indítványozták alkoholos folyadékok tisztítását e tulajdonság alapján; 1911 óta t;> Guilieaume a tisztítás folyamán meleg vizet adagolt a szennyezések jobb kivonása céljából. A szennyezéseknek ez a kiküszöbölése azonban csak részleges volt és nem volt kielégítő a tisztítóoszlop csú- ;,o csánál lévő alkoholtöménység folytán. Ezenkívül már indítványozták oldhatatlan folyadék elválasztását más oldható folyadéktol víz hozzáadásával az oszlop fejénél. ft5p Ezek az eljárások általában „hidroszelekeiós eljárások" néven ismeretesek. Hogy az etilalkoholból valamely szenynyezést hidroszelekcióval elkülöníthessünk, e szennyezésnek az alkoholéná" HO-nagyobb illékonysági tényezővel keh" bírnia. Ha ismerjük valamely szennyezésnek K illékonysági ténvezőiét a töménvsés. függvényében, akkor szakkönyvekbei: 65 megtalálható klasszikus képletekből kiindulva kiszámíthatjuk a hidroszelekciós oszlopban alkalmazandó választólemezek számát, továbbá, az elválasztáshoz szükséges kalóriát: számát is. 70 A legegyszerűbb és ideális esetet vizsgálva, v. i. azt, amikor a K tényező állandó marad és a választólemezeken a gőzsúly változatlan, a K tényezőjű anyag