125632. lajstromszámú szabadalom • Önműködő telefonberendezés

4 12563.2. megindulása előtt a lassú elengedési! (306) jelfogót gerjeszd, aminek következ­tében a (307, 309) és (308, 310) érintkező­kön át a (301, 302) vezetéke)] keresztül a 5 vonalválasztó áramkörébe hangfrekyen­eia jut. E hangfrekvoneia megfelel a (8) első híváskoreső áramkörébe szerelt (203) hangolókörnek (3. ábra). A kiadott frek­vencia a. fent leírt módon működésbe 10 hozza a hívószám-indikátor egyéni részéi, mely leadja a hívó előfizető szamára .jel­lemző hangfrekvenciarimpulzus csoporto­kat, A hangfrekveiicia-impulzusesopoit a (303, 304) vezetéken, a Olli) lovagol; 15 körre jut és ezen at a (312) -vezetéken, a (313) egyenirányító kuprox-eellán, a Cili) vezetéken, a (315) jelfogó (316) tekercsén', .a (317) vezetéken, a 0UH) jelfogó (3íü) ve­zetékén és a, (333) vezetéken át záródik. 20 Ha a (231) peckek (3. ábra) valamelyike .hang-frekvenciái vezérel, akkor csak a (3IS) jelfogó fog húzóhatás.! kifejteni, míg hü a (231a) perek vezérei, akkor az említet jelfogón kívül, még a (315) jel-25 fogó is hatásossá válik. Keltéve, hogy egy hármas számnak megfelelő impulzus-csoportok érkeznek a (12) vonalválasztó áramkörébe, az első két impulzust a (23!) peckek, az utolsót 30 pedig a (231a) pecek vezérli ki. Kunéi­fogva, az első két impulzus gyengébb, az utolsó impulzus pedig nagyobb intenzi­tással fog a. (12) vonal választó áramkö­rébe érkezni. A (315) és (318; jelfogók 35 úgy vannak beállítva, hogy a gyengébb .impul/Aisra csak a (318) jelfogó fejt ki húzóhatást, míg az erősobbik impulzusra mind a (318), mind n (315) jelfogó. A hármas impulzus-kombináció példa-40 képponi esetében a vonalra a következő' áramlökésok érkeznek: az első kél impul­zusra a (318) jelfogó fog dolgozni, minek következtében oly 100 voltos telepnek ne­gatív .sarka, melynek pozitív sarka fol­io delve van, a (320) ellenálláson, a (321, 322) érintkező rugón és a (305) -vezetőkén át, a vonal pozitív ágával van összekötve. Az utolsó, harmadik impulzus beérkezte­kor a (315) jelfogé is meghúz, amikor is 50 az említeti 100 voltos telepnek negatív sarka a (324, 325) ériutkezőkörön, a (323) vezetéken, a (321, 322) érintkezőkön és a (305) vezetéken át, ismert módon, a vo­nallal van összekötve. Ebből kitűnik, 55 hogy a hármas impulzusnak megfelelő csoportból a két első gyengébb, az utolsó pedig erősebb impulzust bocsát a vo­nalra, Ha az utolsó impulzuscsoport is ki­ment, a (12) vcnalváiaszló a csengetést a (32) vezetéken, át azonnal megindítja. 00 Az 5. ábrán feltüntetett számjelző és . rögzítő berendezés az .1. ábra szerinti ki­viteli alaknál 1 ill. 19-eel, a 2. ábra sze-_„ rinti kiviteli alaknál A-val ül. B-vel je­lölt készülék részlete. Az I. előfizetőre 65 jellemző impulzuscsoport a. 11 előfizető készülékére szerelt számjelző és rögzítő berendezésre már csak mint egyenáramú impulzus érkezik, mert a 4. ábrán feltün­tetett impulzus-átalakító a ha.ngfrekveii- 70 ctás impulzusokat egyenáramú .impulzu­sokká alakította át. A (32) vezeték az (53) vezetéken, az (51) jelfogó (6.1) teker­csén, az (54) vezetéken, az (52) jelfogó (62) tekercsén és az (55) vezetéken at föl- 75 delve van. Ha pl. a fenti példában leírt hármas impuizusesoporf érkezik, melyek közül az első kettő kisebb és az utolsó nagyobb intenzitású, akkor a jelfogók a következőképpen fognak működni: mivel 8fl az (51, 52) jelfogók oly beállításnak, hogy az (52) jelfogó kisebb intenzitású áramra is meghúz, míg az (51) jelfogó csak na­gyobb áramra reagál, az (52) jelfogó fog először meghúzni, közben magához rántja 85 az (56) fegyverzetét és az erre szerelt (64) akasxrudal. A második gyenge jelzés be­érkeztekor ismét meghúz és a (63) tenge­lyen ülő (37) számkereket ismét egy osztás­sal! tovább fordítja. A (37) ker.'-k tehát" W annyi osztással fog elfordulni, ahányszor az (52) jelfogó meghúz. Az utolsó — a példában a harmadik -— impulzusnál azonh".n az (51) jelfogó is meghúz, minek következtében (5«S) fegyverzetét magához 05 i'ánija és annak végén elrendezett (59) kart felfelé cincii. Az (59) kar a példá­ban nyolc darabból álló váltóleuiez-cso­porttal működik együtt, melynek mind­egyik (57) lemezébe egy-egy bevágás van 100 •kialakítva, melybe a váltólemez-esoport­nak egy beosztással történő elfordulása­kor az (50) fegyverzettel működtetett, egymás mögött elrendezett (64, 69) akasz­rndak egyenként beleesnek. A rajzban a 105 (64) akaszrúd az (57) váltólemez bevágá­sában nyugszik és ennélfogva annak vé­gén elhelyezett kilincs la (37) kilinesk.e­rékbe kapcsolódik, úgyhogy az (52) jel­fogó meghúzásakor annak (56) fegyver- 110 zete a (37) kiHneskereket fordítja.; egy osztással, tovább. Eközben a többi 65—69 akaszrudak mind felemelt helyzetben vannak', úgyhogy -végeiken elrendezett kilincsek nem kapcsolódnak a 38—42 ki- 115 üneskerekekbe.. Az utolsó impulzus, a

Next

/
Oldalképek
Tartalom