125599. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés távolbalátó vevők képbillentő készülékének szinkronizálására

• 4 Megjelent 11)40. évi december hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMIBÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125599. SZÁM VII/j. OSZTÁLY. — L. 7892. ALAPSZÁM. Kapcsolási elrendezés távolbalátó vevők képbillentő készülékének szinkronizálására. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berliii-Tempelhoí*. A tejelentés napja 1939. évi július hó 25. Németországi elsőbbsége 1938. évi július hó 25. ( IIézagszinÚronizáló eljá[-ássál dotgozó táv o] bal á tó ve vőké^z ü 1 éli ékhez sz ükséges a ráesozatváltó impulzusokat ;i sorsváltó impulzusoktól elválasztó berendezés. Je­ő lenieg a. 411. soios adáhhoz. használatos szinkronizáló eljárásnál a ráesozatváltó és a sorváltó-impulzusok időbclileg na­gyon kevéssé térnek el egymástól, azaz frekveuciatartalmuk nagyjában azonos. 10 Ennél lógva, •ezeknek az. impulzusoknak kii!önválasztására nem használhatók a frekvenciák!!érőkkel dolgozó rendszerek, mivel a kitérőn átmenő rácsozatva! ló impulzusok annyira le vannak lapítva, 15 hogy nem alkalmasak a soitigráslioz szükséges billeni ós kiválta*« na k biztosí­tására. FJ'A okból célszerű az úgynevezett hát­részes eljárás használata, melynél az 1. 20 ábra szerinti képszinkronizáló impulzust időállandónak, pl. kondenzátor segélyével való bevezetése útján úgy alakítjuk át, hogy a 2. ábra szerinti alakot nyerjük. Ilymődon az impulzus átreag'ő részét, 25 melynek emelkedő ága az 1. ábra szerinti impulzus hátsó részének felel meg, hasz­nálhatjuk fel a billenés kiváltására. A ráesozatváltó impulzusnak a sorváltó im­pulzustól való különválasztása azután az 30 ál rezgő hátsó részek amplitndószelek­ciója, útján történik. Emellett azonban az­okoz nehézséget, hogy a. ráesozatváltó impulzust nyomon követő sorváltóim.pul­zus hátsó részének amplitúdója csaknem 35 oly nagy, mint a rácsoznlváltó impulzus amplitúdója s ennélfogva az, amplitúdó­szelekció beállított határéi-lékét szintén túllépheti. A i'rekvenciakitérő időállandóját gya­korlatilag úgy szabjuk meg, hogy az át­rezgések különbsége lehetőleg nagy le­gyen. IIa ti a sorimpulzus időtartamát, 1s a. képimpulzus időtartamát, U» az im­pulzus eredeti amplitúdóját é< T a t'rek­venciakitérő legkedvezőbb időállandóját jelenti, úgy, mint ismeretes (TFT 27. kö­tél, 5. fűzet, I(i6..oldal), a legkedvezőbb időállandóra nézve a következő egyenlet érvényes: _t, " n" 1 T ín tg ti Ez ki. sége a legnagyobb értékű, azaz, hogy U = ü0 .(t-e--£-.)-ü 0 .(l-e--*; ÍO 45 50 az egyenlet abból a íeltevésböl indul hogy ,a két átrezgő hátsói-ész különb­)• Ez az egyenlet csuk, akkor érvényes, ha 55 a ráesozatváltó impulzus kirezgésének exponenciális folyamata a sorváltóimpul­zus kezdetén már befejeződött. A találmány célja a ráesozatváltó im­pulzusnak, illetőleg ennek hátsórészének 60 kedvezőbb kiválasztása. Az evvel kapcso­latban a. fentiek -szerint megoldandó fel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom