125597. lajstromszámú szabadalom • Berendezés széles villamos frekvencisávok átvitelére való készülékek frekvenciakarakterisztikájának mérésére, különösen távolbalátás céljára

2 125597. ernyőn az x átvivőszerv freikvenciakarakterisztikáját álló kép alakjában rajzolja meg, mivel a 2 Braun-féle cső vízszintes kiterítését ós az 1 generátor frekvenciá-5 jának változtatását ugyanaz a billenőfeszültség végzi, s ez a két jelenség ennélfogva szinkroniznrasban van. egymással. A. vízszintes kitérítés mindegyik (idő-)pontjához mindig ugyanaz a mérőírek-10 vencia tartozik, míg a függőleges kitérítés arányos az x átvivőszervnek mindegyik (idő-)pontba;n ehhez a mérőfeszültséghez tartozó áteresztőképességlével. Ha a vízszintes tengelyt a mérőgenerátor má-15 sodpercenkéntd rezgései (f) szerint osztjuk be, ai függőleges tengelyt pedig az áteresztőképesség százalékai, ill. az erősítési tényező fokai szerint, úgy a világító ernyőn, számszerűen is azonnal- ieolvas-20 hatjuk az x átvivöszerv frekvenciakarakterisztikáját. A nagyfrekvenciájú tekercs vasmagjának előmágnesezését ismeretes módon úgy valósítjuk meg hatályosan, hogy a mág-25 nesezőtekercse.t a nagyfrekvenciájú tekercsen kívül; heleyezzük el egy -közönséges mágneslemezekből álló magon, melyet a nagyfrekvenciájú tekercs vasimiag jávai mágnesesen sorbakapcsolunk. Ily módon 30 a ma ismeretes, nagyfrekvenciájú áramokhoz való vas alkalmazása, mellett 40 —50 százalékos frekvenciaváltozást érhetünk el. Ez azonban a távolbalátás terén újabban szükségelt széles frekvenciása-35 vok esetében főként akkor nem elegendő, ha a közbenső hordozófrékveucia kicsiny a legnagyobb modulációs frekvenciához képest. Távolbalátó vevőkészülékek közép frekvenciarészének megvizsgálása cél-40 jából pl. 5 millió hertzből 11 millió hertzig terjedő sávot kell letapintani, ami 120 százalékos frekvenciaváltozást igényel. Javasolták már a szükséges szélességű középfrekvenciasávnak felül helyezés űt-45 ján való létesítését, E célból egy, igen rövid hullámú adó frekvenciáját i

— mely pl. 44 millió hertz — változtatják a kívánt sávszélesség mértékében — pl. 6 millió hertz-el —- s ezekre a rezgésekre egy 50 második igen rövid hullámú adó állandó (vagy esetleg ellenkező irányban változó) . rezgését, melynek frekvenciája! pl. 39 millió hertz, helyezik felül. Ily módon megkapjuk a kívánt 5 millió hertzíől 11 mii- , 55 lió hertzig terjedő középfrekveiiciasávot. Az ennek az elvnek alapján működő berendezéseknek azonban a gyakorlatban • több hátrányuk van, elsősorban az, hogy a mérőfrekvenciával bejárt frekvenciasáv szélessége és helyzete nem állandó. A 60 mérőfrekvencia eltolódásának több oka van. Egyik a két igen rövid hullámú generátor ingadozása. Az egyik generátort ugyan kvarccal való vezérlés útján állandósíthatjuk, a, másiknál azonban ez a 65 vezérlés nem alkalmazható, mert ennek frekvenciáját változtatjuk. A második. hibaforrás az előmágnesezőben van. Ha az előmágnesező áram középértéke és a billenőáram amplitúdója nem teljesen ál- 70 landó, úgy a mérőfrekvenciával bejárt körzet helyzete és szélessége szintén változik. E zavarokat a találmány szerint a mérőfrekvenciával bejárt körzet helyze- 75 tének és szélességének önműködő szabályozásával küszöböljük ki. A szabályozó feszültséget két határoló kör szolgáltatja, melyeknek rezoiianciaí'rekvenciája a kívánt sávon kívül van, még pedig oly mér- 80 tékben, hogy a legkisebb, ill. legnagyobb frekvencia e határoló körök rezonancia- . görbéjének oldalrészébe essék. A határoló körök hangolását a 2. ábra szemlélteti. A felső diagram egy távolbalátóberendezós 85 frekvenciasávját mutatja. A baloldali görbe, mely a foaughuHámot jelzi, 45 millió hertznél vau, a jobboldali görbe a képjeleket ábrázolja. A közepes frekvencia 47,8 millió hertz. A képjelekkel való 90 moduláció + 2 millió hertzes sávszélességet erelményez. A mérőfrekvenciával bejárt körzetnek mindkét görbét fel kell ölelnie. Az alsó diagrammban ezt a körzetet a, B szakasz ábrázolja. Hogy a, 95 mérőfrekvencia mindig ebben a körzetben maradjon, a határoló köröket úgy hangoljuk, hogy ia, körzet határai a rezonanciagörbék meredek részébe essenek. A határoló körökben A és A' amplitúdójú 100 feszültség létesül. Ha a mérőfrekvencia által bejárt körzet változik, úgy a határolókörökben létesülő feszültség vagy növekszik vagy csökken. Ezt a A A, A A' feszültségváltozást .használjuk fel a be- 105 járt körzet helyzetének és nagyságának állandósítására.. Pontos szabályozást akkor nyerünk, ha az A, ill. A' feszültség a mérőfrekvencia A f eltolódásának függvényében nagy 110 inertekben változik. Ha a határoló köröket az igen rövid hullámú generátorhoz