125588. lajstromszámú szabadalom • Kettős vezérlésű elektroncső és annak kapcsolásai

íy.~»rjís,s. 1—5. ábrái a találmány szerinti csövek egymástól eltérő öt foganatosítási alakjának elektródarendszereit a rácsrudakra merőleges síkok menteni keresztmetszeti teikben ábrázolják, bura, hozzávczetósek, : összekötőszervek és egyéb tartozékok nélkül, A rajz 6a. ábrája az eltérített elektronnyaláb felfogásának egy módját szemléltető váz-10 lat, 6b. ábrája a 6a. ábra szerinti elrendezésnél fennálló karakterisztikát mutatja, a 7a. ábra egy más elektródaalak esetén •Í5 A aló elektronnyalábíelfogást *zemIeHctő vázlat, a, 71). ábra pedig a 7a. ábra szeriuti elrendezésnél fennálló karakterisztikát mutatja. -20 Az 1—o. ábrákon látható csöveknél az (1) katódából kilépő elektronokat először a, tértöltőhatással működő (2) vezérlőrács vezérli, és ezután a (3) árnyékolórács gyorsítja. Az 1. ábrán feltiintetet példa .25 esetében mind a vcz'M'lörács, mind pedig az árnyékolórács kizárólag hosszanti rudakból áll, amelyek a katódatengellyel pais huzamosak, rácsdrótmeneteket vagy rácshálót nem hordanak és úgy vannak elhe:30 lyezve, hogy egymást fedjék. Ezáltal ismert módon, az árnyékolórácsáram elektronnyalábképződés következtében lényegesen csökkenthető. A ráesrudak tengelyeinek síkjában egy-egy, a (4) és (5) eltérítőié-S5 meaekből álló, eltérítőrendszer van elheíyessve, és így az eltérítőlemezek száma az árnyékolórács rudainak számával •egyenlő, és~ egyenlő a vezérlőrács rudainak számával is. Az eltérítőelektródák-40 nak az a feladatúik, hogy az első két rács által nyalábba összefoglalt elektronkisüliést váltakozva a (6) vagy (8) f elf ogóanódákra irányítsák, melyek mindegyike a rajzon ábrázolt foganatosítási példánál „Í5 négy-négy szegmensből áll. Az 1. ábrán világosan látható a találmányra jellemzi) ama jellegzetesség, hogy a pozitív (3) árnyékol'óráesrúd helyzete megszabja a (2) vezérlőráesrudakníak, a (4) és (5) elté;50 rítőlemezeknek, valamint a (6) és (8) felifogóanódáknak mértani helyzetét. A találmány értelmében ugyanis az eltérítőlemezek síkja a vezérlő- és ámyékolóráosrudak középvonalával, valamint a .55 felíogóelektródafelületek középvonalával össze kell hogy essék. Az eltórítővezérlés érzékenységének fokozása céljából előnyös* ha az elektronnyaláb keresztmetszete a belső (6) anódáu minimális. Klektronoi)tikailag kifejezve: a (4) és (5) el- 60 térítőlemezck az elektronsugarakat a (6) felületen kell hogy fókuszálják. Azzal, : ,hogy az eltérítőlemezek a rácsrudak által árnyékoltál) vannak elhelyezve, azt érjük el, hogy pozitív feszültséggel tart- 65 hatók üzemben, anélkül, hogy emtítésreméltó mennyiségű áramot fogyasztanánk. Ujabb kutatások szerint az 1. ábra szerinti elrendezésnél akkor érhetünk el a (6) felületben való fókuszálást, ha az el- 7ü térítőlemezek feszültsége kisebb, mint az árnyékolórács- és anódfeszültség. Egyébként is célszerű, ha az eltérítőlemezfeszültséget az anódfeszültségnól kisebbre választjuk, minthogy így a (6) anódáról 75 kiinduló szeknndérernissziósáramokat elkelni lünk. ilint az ábrák jelzéseiből kitűnik, a csőben minden második eltérítólemez van egymással összekapcsolva. Az így kapott két rendszert célszerűen azo- 80 nos egyenáramú pozitív előfeszültségre kapcsoljuk, az eltérítőváltófeszültséget azonban csak e rendszerek egyikéhez vezetjük. Az 1. ábra szerinti foganatosítási példánál a (8) anóda miuikaanóduként 85 működik, míg a (6) anódának csak az a feladata van, hogy az eltérítővezérlés által eltérített elektronáramoit felvegye. A (6) anóda ennek folytán állandó potenciálon van. Abból -ai célból, hogy a munka- 90 anódakör belső ellenállását növeljük és a különböző átmérőjű hengerfelületeken fekvő (6) és (8) anódák közötti szekundéremissziókicserélődést meggátoljuk, e két ielfogóelsktródarendszer között a rajzon 95 jelzett módon elhelyezett (7) fogórácsot alkalmazunk, amely a csövön belül, vagy esetleg azon kívül, a katódával van ösz,szokötve. Az 1. ábrán feltüntetett elektródákkal 100 ellátott esőnél, a (6) és (8) felfogóelektródák kivételével, valamennyi elektródát gyakorlatilag árammentesnek tekinthetjük. A tértöltésvezérlésű elektroncsövek sörét- . zajára („Sehrotteffektusára") vonatkozó 10§ újabb vizsgálatok értelmében a járulékos zúgás a háromelektródás csövek igen csekély zúgásával szemben egyedül az áramelágazás módjától függ. Ha például az .. elektronokat két fel fogóelektróda veszi 110 fel, úgy azok az elektronok fokozzák a zúgást, amelyeknek pályája nincsen mértanilag pontosan meghatározva és melyeknek töltése a valószínűségi törve- u. nyéknek van alávetve. Közönséges ve- US zórlőrácselrendezésekné'l . a rácshuzalok