125566. lajstromszámú szabadalom • Katódsugárcső extrém kicsiny és éles, nagy fényességű fényfolt előállítására
a 125566. alakú és a cső falának belső oldalán pétdául a falat borító bevonat alakjában megfekszi k. Az anóda azonban kiképezhető úgy is, hogy annak csak az ernyőtől távolabb h eső része hengeres alakú és e hengeres részhez az ernyő felé kúposán táguló rész csatlakozik. Ha a csövet később jsmertetelt okok miatt nagy, például 50 kilovolt és ennél. nagyobb feszültségekkel tartjuk 10 üzemben, akkor célszerű a 3 elektródának oly hüvely alakjában való kiképzése, amely az ábrán látható módon a cső lapított lábát teljes egészében körülveszi és az ernyő felé le van kerekítve. Célszerű továbbá, -ha 15 a hüvelyszerű elektróda átmérője kisebb, mint az anóda belső nyílásának 2 /a része. Kisebb üzemi feszültségek esetén rövidebb hengeres 3 • elektródát is alkalmazhlaí-tunk, amelyet egyszerű módon a katóda 20 elé eső nyílással ellátott sík tárcsa zár le.. Az elektronokat 5 mágnes tekerccsel tereljük a gyújtópontba. A rajzon 6 -az ernyő, 7 a szükséges csőfeszültségek beállítására való és az ábrán 9 hivatkozási számmal je-25 lölt helyen földelt potenciométer. 8 áramforrás. A fűtőfeszültséget a 10 kapcsokra kapcsoljuk, míg" a 11 kapcsokhoz esetleg alkalmazandó modulációs feszültséget csatlakoztatunk. A leírt berendezés meglepő 30 jó hatásfokának magyarázatát a következőkben adjuk. Az ernyőn megjelenői folt azért kicsiny és éles, mert az ekvipotenciális A felülettel jelzett, különleges tulajdonságokkal 35 rendelkező előgyüjtőlencsével az elektronnyalábban igein kis keresztmetszetű és jól meghatározott kereszteződési helyeit, azaz gyújtópontot létesítünk, amelyet a főtencsével sugárhatároló rekesz alkalmazása 40 nélkül az ernyőre eső gyújtópontban képezünk le. Mindezideig úgy gondolták, bogy az elektronok ily tulajdonságokkal bíró kereszteződése — feltéve, hogy a cső könnyű kezelést biztosító méretei végett az előzetes 45 összpontosításhoz rövid sugárutak kívánatosak — egyetlenegy előgyüjtőlencse vélnem valósítható meg. Azt gondolták ugyanis, amint azt számos ismert berendezés bizonyítja, hogy egyetlenegy előgyüjtőlencse 50 esetén elegendően kicsiny keresztmetszetű kereszteződési helyhez, szükséges törésmutató csak az ekvipotenciális felületek erős görbületével érhető el. Ily lencséknek azonban érthető módon a kereszteződés he-56 lyének szabatosságát , hátrányosan befolyásoló hibáik vaunak. Ezért, ha kis kiterjedésű fényfoltot akartak elérni, eltekintettek az erős görbületű egyetlenegy előgyüjtőlencsével kiképezett kiviteli álaktól és ehelyett kisebb görbületű, azaz csekélye'bh 6<i hibájú két vagy több lencsét alkalmazták. Ha figyelembe, vesszük,, hogy a lencsék mindegyikéhez különböző feszültségű két . • elektróda szükséges, az elektródák számának 'növekedése érthető. 65 A találmány szerinti berendezés igen kis keresztmetszetű, jól meghatározott, a főlencsével leiképezendő kereszteződési helyet az általános nézettel szemben egyetlen előgyüjtőlencse útján létesít. A lencse törés- 70 mutatójának nagynak és a lencsének ennek ellenére hibáktól mentésinek kell lennie. E látszólag egymással ellentétes köveleimé nyéket a találmány érteimében azzal elégítjük ki, hogy az előgyüjtőlencse ekvi- 75 potenciális felületének csak akkora görbületet adunk, amekkora a lencse-hiba, különösen a szférikus aberráció szempontjából még megengedtető, egyúttal pedig az előgyüjitőlencsének a kisebb feszültségen lévő 80 lencseeieklródája után közvetlenül rendezzük el az elektronok végsebességét megszabó elektródát. Ez az intézkedés azon a felismerésien alapszik, hogy az elektronlencsék törésmutatója a lencseelektródák 'kö- 85 zötti feszültségkülönbség növekedésével növelhető és pedig az optikai minőség megváltozása nélkül. Az elektródarendszert úgy építjük fel, hogy a lencseelektródák közötti nagy feszültségkülönbségre vonatkozó 90 követelmény a cső üzembiztonságának veszélyeztetése nélkül teljesíthető legyen, azaz a 3 elektródát a rajzon látható módon lekerekítve képezzük ki; természetes továbbá, hogy a csőben az éles éleket és a>z éles át- 95 meneteket elkerüljük. A találmány szerinti berendezés kedvező hatásfoka kitűnik továbbá a kövietkezőkből: A nagy mezőeírősség következtében a 3 elektróda nyílásán való áthatás a nyílás 100 kis átmérője esetén is elegendő nagy. A kis nyílás viszont a kereszteződés helyének kis keresztmetszete szempontjából előnyös:. Ha a 3 elektródára például a 16 efenáitáson iát moduláló feszültségeket kapcsolunk, 105 úgy a lencseelektródák létesítette magy mezőerősség következtében a beállítási hiba — a folt átmérőjének az ernyőn való lüktetése — igen csekély. Ennek a következő okai vannak: - 110 A leírt rendszernél a nagy mezőerősség miatt a katódának csak kis része emittál., Vezérléskor a mezőerősség igen megnövekszik, úgyhogy a katóda fajlagos terhelése is nagymértékben nő. Emellett a katóda- 115 nak az emisszióban résztvevő felülete és ezzel a 'kereszteződés helyének keresztmetszete csak keveset változik.
