125545. lajstromszámú szabadalom • Jelátvivő berendezés
4 12554 a. érkező ugyanazon módosítási frekvencia fázisához viszonyítható1 . Módosítási termékek tekintetében előnyös viszonyok létesíthetők, ha a fenti 5 viszonynál a koszinusz tagok összege zérussal egyenlő, mikoris a módosítási fe' sziültséget Mj/n képlet adja. Ha (n—í) W 2 iT-nél nagyobb, Cos r W értékei +1 értékek között közel egyenletesen oszlanak 10 el, ami a kívánt viszonyok erős megközelítése. Más szavakkal, az egymásután kapcsolt átvivőkben keltett módosítási feszültséget képviselő vektoroknak e vektorok közül az elsőhöz' képest olyan fázis 15 szögei lesznek, melytk 0—2% közötti valamennyi értékek között eloszlanak és határozatlan szögbeli elosztást közelítenek meg, mely esetben az összegezési tag- ssérmsához közel áll. Ilyen viszonyok létesí-20 tésóre az egyes átvivők, vagy 'bizonyos kijelölt átvivők 'bemeneti körében, vagy a vonal mentén bizonyos kijelölt pontoknál Ifázisváltoztatói vagy kiegyensúlyozó köröket alkalmazunk, melyeknek karak-25 terisztikája ia linearitástól eltér, mint ezt pld. a 6. ábra B görbéje szemlélteti. Az 1. ábra Ti leadó állomást és Ti vételi állomást szemléltet, melyek több egymásután kapcsolt B. átvivővel felszegő reit átviteli vonal útján állanak egymással összeköttetésben. Az egyes átvivők előtt PE fáziskiegyenlítő egység van, melynek fázisfrekveneia. karakterisztikája előnyösen nem linearis alakú, mint 35 ezt ia 6. ábra B giöirfbéje szemlélteti. Bár a kiegyenlítő kört külön egység alakjában tüntettük fel, az .az'átvivőbe építve, azzal egy egységet alkothat. Fázisfrekveneia karakterisztika, erősítési kábelszakasz 40 és azzpl kapcsolatos kiegyenlítő körök számára számos kiviteli alakban létesíthető és a 6. ábrán bemutatott A görbével jelzett egyszerű összefüggéstől való bármilyen eltérés a kívánt hatást igyekszik 45 létrehozni. Mivel a (3) kifejezés összegezése átlagosító eljárás folytán kicsi, nyilvánvaló, hogy tekintélyes számú tag válik szükségessé ahhoz, hogy nagyfokú pontossság legyen biztosítható; mégis 50 aránylag kisszámú erősítő használata mellett, az ily módon nyert átlagosítás általában a módosítási teljesítményben olyan csökkenést jelentene, mely e fáziseltolódás nélkül létesített csökkenésnél 65 nagyobb. Bizonyos mértékű fáziseltolódás vagy torzítás rendszerint minden kábelszakaszon jelentkezik, gyakran azonban, különösképen pedig koaksziális kábelnél ez nem elégséges ahhoz, hogy azt a mértékű fáziseltolódást létesítse, melyet já- 60 rulékos fázistorzítás valósít meg. Fáziskiegyenlítő köröknek természetesen magára a jelre nézve gyarapító fázistorzító hatásuk van,. teljesen eltekintve attól a hatástól, melyet a módosítási ter- 65 mékekro gyakorolnak. A jel ilyen fázistorzítása, ha lényegesen^ megnő az átviteli vonal mentén levő egyik vagy másik pontban, pl. a vételi végződésen, ahol az IPE fordított értelmű . fáziskiegyenlítő 70 egység látható, teljesen kompenzálható. Bár az í. ábrán, minden egyes átvivő előtt egy fáziskiegyenlítő egységet szemléltettünk, ez sok esetben nem szükséges és kettő, három vagy több átvivőből álló 75 csoportok egy fáziskiegyenlítő egységgel képezhető ki, mint ez a 2. ábrán látható. Ebben az esetben egy fáziskiegyenlítő egységgel működési összeköttetésben álló, több átvivőből álló csoport kábeleikkel 80 együtt, egyenértékű megoldásnak tekinthető az 1. ábra szerinti átvivők egyikével annak kábelével együtt. A vonalnak bármely kívánt pontnál csak két szakaszba való felosztása mellett is a fáziseltolódás 85 helyes megválasztásával az eddiginél lényegesen jobb eredményre tehetünk szert. Általában azonban kívánatos, bár nem szükséges, hogy a fáziskiegyenlítő egységek elhelyezési pontjainak száma kel- 90 lően nagy legyen, mely körülmény a statisztikai megállapítások elfogadását teszi kívánatossá. Bizonyos esetekben az egyik erősítési szakaszon ,a fáziseltolódás, vagy hőfok, 95 vagy ,a nedvesség változásai folytán, mélyek a kábelt befolyásolják, A^agy pedig az átvivők kopása vagy egyéb okok miatt változhatik. Kisebb távolságú vonalon ilyen változások nem jelentősek, olyan 100 vonalnál azonban, melynek mentén pl:' több száz vagy több ezer átvivő van egymásutáni elhelyezésben üzemben, az összhatás már nagyon tekintélyes. Emiatt szükségessé válhat fáziskiegyenlítő egy- 105 ségnék az átvivő bemeneti körében szabályozható módon való kiképzése, melylyel az erősítési szakaszban különben létesülő változások kiigazíthatok. Száimos áramköri elrendezés állítható e cél szol- 110 gálatába, melyek közül egyet tájékoztatásul a 3. ábra szemléltet. Ezen az ábrán az egyik erősítési szakasz kezdetén vezérjelforrás látható, mely két ít és f 2 frekvenciából álló generátorból áll. E frek- 115 venciákat, mint olyan jellemző frekven-
