125542. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szálak és szalagok folytonos fonására kvarcból vagy egyéb magas hőmérsékleten megömlő oxidokból

Megjelent 1940. évi december hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI #Rwl| SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125542. SZÁM. XIV/a, OSZTÁLY. — 8. 17309. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés szálak és szalagok folytonos fonására kvarcból vagy egyéb magas hőmérsékleten megömlő oxidokból. Dr. Skaupy Franz, egyetemi tanár, Berlín-Lichterfelde és Weissenberg" Gustav Josef, magánmérnök, Berlin-Mariendorf. A bejelentés napja 1938. évi március hó 18. Szálak és szalagok készítése kvarcból vagy egyéb, magas hőmérsékleten meg­ömlő oxidokból a szóbanforgó anyagok ne­hezen megömleszthető volta miatt nagy 5 nehézségekkel jár. Eddigelé csupán nem­folytonos eljárással sikerült néhány mé­ter hosszúságú kvarcf onailat előállítani. ' Ennél az eljárásnál Ihúzóieszültség alatt álló kvarcrudat egyhelyütt magömlésig 10 hevítettek; a megömlött kvarcdarab le­vált és a megömlési helyről kvarcszálat húzott maga után. A találmány szerint kvarcból vagy más nehezein megömlő oxidból tetszésszerinti i;') vastagságú szálak, ill. szalagok állíthatók elő gyakorlatilag korlátlan hosszúságban. A találmány szerint a megöímlesztett vagy hevítéssel képlékennyé tett kiindulási anyagot a megömlési helyről nyujtva­•20 fonó eljárással, nagy sebességgel, folyto­nosain lehúzzuk s egyszersmind gondosko­dunk arról, hogy a kiindulási anyagot a lehúzási helyre s fonási sebességhez, ké­pest jóval kisebb sebességgel és a fonal 25 keresztmetszeténél jóval nagyobb kereszt­metszettel tápláljuk utána. Az eljárás keresztülvitelére átlátszó és átlátszatlan kvarcon kívül egyéb nehezen megömlő, üvegképzésre alkalmas oxidok, 30 mint pl. cirkonoxid, ill. magas hőmérsék­leten megömlő különféle oxidok keverékei is tekintetbe jönnek. A találmány szerinti eljárásnál a kiindulási anyagnak nem kell üvegállapotunak lennie. Arra sincsen szükség, hogy a kiindulási anyagokat hí- 3> gan folyóssá hevítsük; sok esetben elég­séges, ha az anyagot csak valamivel a meglágyulátsi pont fölé hevítjük, úgy hogy az éppen csak képlékeny legyem. A tkiindulási anyagnak a megömlési he- 40 lyen levő, illetve a megömlött anyagnak B helyen adott keresztmetszet szerint a legkülönbözőbb keresztmetszet-alakú szá­lak, nevezetesen szalagalakúak is nyerhe­tők, amelyeknek egyébként különöskép jó 45, mechanikai tulajdonságaik vannak. Üre ges szálak és üreges szalagok is előállít­hatók, ha a lehúzási helyre juttatott kiin­dulási anyag megfelelő keresztmetszetű. Szalagkeresztmetszetű szálak azonban 50 olykóp is! előállíthatók, hogy valamivel nagyobb, körkeresztmetszetű, például 100 mikron átmérőjű szálakat, célszerűén addig amíg még képlékeny • állapotban vannak, hengerlésnek vetünk alá, amikor 55' is az első nyujtva-fonó munkamenetben kapott, nagyobb keresztmetszetű fonalat vagy közvetlenül, tehát még képlékeny állapotban vezetjük a, hengerlőberende­zésbe, vagy pedig a fonalat a hengerlőbe- 60 rendezésbe való belépése előtt még egy­szer lágyulásig hevítjük. Sima hengerek helyett kiugrásokkal vagy bemélyedésekkel ellátott hengerek is alkalmazhatók, amelyek az olőállí- 65-tandó szalag felületén a hengerlési eijá­rás során valamely kívánt mintázatot léte­sítenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom