125525. lajstromszámú szabadalom • Kézigránát

Megjelent 1940. évi december hó 2-án. HA 0 TAR KIRÁLYI ^MUdR SZABADALMI BIRÓSÍfl SZABADALMI LEÍRÁS 1J25535. SZÁM. XIX/C. OSZTÁLY. — C. 3104. ALAPSZÁM. -Kézigránát. Czinkóczky György műszaki ellenőr, Budapesten. A bejelentés napja 1938. évi június hó 14. A találmány tárgya oly kézigránát, amelynél meg vámnak oldva mindazon feladatok, amelyek a haditechnika mai fejlettségi fokánál megkívántatnak, nevezetesem a 5 legmesszebbmenő biztonsággal meg van oldva, hqgy az az eldobó személyt ne veszélyeztesse, bármennyi ideig is késlekednék az eldobással, kezelhetősége, szállítása pedig ugyancsak teljesen veszélytelen. 10 Az ismeretes kéziigránátok működésük szempontjából általában az időzítéssel és csapódással működők csoportjaira oszthatók. Az elmúlt háború alatti tapasztalaitok igazolják, hogy bár az eldobó helyesen 15 időzítette a kézigránát robbanását kiváltó gyújtószerkezetet, azonban a szerkeztet veszélyességétől eredő izgalmában sietett attól minél előbb megválni, vagyis idő előtt dobta el, amelyet az ellenség még vi&sza-20 dobhatott. Hasonlóképen gyakran előfordult a 'kézigránátok előbb említett másik csoportjánál is, hogy az eldobott kézigránát valamely oknál fogva, pl. puha talajra csapódott lés ennélfogva nem működött, vi-25 szont az ellenség — anélkül tehát, hogy benne kárt tett volna — visszadobhatta azt, amely visszadobás után azonban működött és így kárt az eldobó csatárokban ejtett és nem az ellenségben. 30 E hátrányokat, illetve veszélyek lehetőd sógeit a találmány szerinti kézigránát teljesen megszünteti, mert szerkezeti megoldása azon lényeges működési elven alapul, hogy egyrészt az eldobónak nem kell idősb zítenie a gyújtószerkezetet, tehát nem kell elsietnie az eldobást, másrészt azonban ha már eldobta, akkor a gyújtószerkezet talajra érkezése előtti pilllanaitokban, de legkésőbb a talajra érkezéskor kiváltja a robbanást. • 40 A találmány szerinti kézigránát szerkezeti megoldása olyan, hogy a működési készségre való beállás az eldobás után következik be, még pedig az eldobás folytán keletkező lendület és a röppálya bei- 45 futása alatti pörgő mozgások eredőjének behatása alapján, amely mozgások behatásának azonban a találmány felismierése szerint nem csak az a szerepe, . hogy a gyújtószerkezetet működési állapotba be- 50 állítsa, hanem mindaddig, amíg e hatás fennáll, meggátolja a működés folyamatának lefolyását. A hajítás folytán fellépő lendület és pörgő mozgások hatása csak akkor szűnik meg, amikor a kézigrá- 55 nát dobásának lendületét veszti, vagyis a talajhoz érkezéskor és ekkor bekövetkezik a gyújtószerkezetniek a robbanást előidéző működése. A gyújtószerkezet működési készségre tehát csak szándékos művelet vég- 60 rehajtásával, vagyis hajítás, illetve dobás esetén állítódik be — vagyis pl. véletlen leejtésnél nem —, viszont a robbanás bekövetkezésének nem feltétele a csapódás, hanem a röppálya alatti mozgások hattá- 65 sának megszűnése is kiváltja azt. A fentiek összegezéséül mondhatjuk tehát, hogy az eldobó az elhajítással a röppálya befutási idejére úgyszólván időzítette a kézigránát gyújtószerkezetet és a 70 robbanás a röppálya befutása után rögtön bekövetkezik akkor is, ha puha talajra, pl. vízbe, fűbe, sátorponyvára stb. esett a kézigránát, vagyis csapódás nélkül is. Tudvalevő, hogy működő szerkezeteknél 75 a legjobb szerkezeti megoldás, a leggon-