125519. lajstromszámú szabadalom • Jelátvivő kapcsolási elrendezés
Megjelent, 1940. évi december hó 2-án. * IIA6TAR KIRÁLYI ÍB}| SZABADALMI BIEÓSlö SZABADALMI LEÍRÁS 125519. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — L. 8067. ALAPSZÁM. Jelátvivő kapcsolási elrendezés. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Berlin-Tempelhof. A bejelentés napja 1940. évi január hó 17. Németországi elsőbbsége 1939. évi január hó 25. Távbeszélő vezet éken vagy hordozófrekvenciás összeköttetéseken át való jelátvitelre, főként hivójelát vitelre általában a beszédkörzeten belüli frekvenciát 5 használnak, melyet a hívójellel modulálnak (500/20 Hz). Ezt a frekvenciakeveréket a vevőoldalon egyenirányítják, minek folytán újból megjelenik a hívófrekvencia, amire egy jelfogó egy helyi feszültség-10 forrásból létrehozza a megfelelő hívóváltófeszültséget a kimenő vezeték számára. A találmány ezt a hívóváltófeszültséget a kimenő vezetékre kapcsoló oly kapcso-15 lási elrendezés, mely megakadályozza a visszahívást. A találmány szerint ugyanaz a jelfogó rákapcsolja a vevőberendezés helyett a hívóberendezést a kimenő vonalra s ugyanakkor a feszültségforrást a 20 hívásadóberendezéssel köti össze. A csatolt rajz a találmány példaképem kiviteli alakját szemlélteti. A hívás frekvenciakeveréke, pl. 500/20 Hz, a c—d vezetéken érkezik az A hívás-25 vevőhöz, mely a frekvenciakeveréket egyenirányítja, úgyhogy az E vevőjelfogó a hívás frekvenciájával, pl. 20 hertzel működik. E jelfogó^ váltóérintkezője váltakozva kapcsol az e1 nyugalmi érint-30 kezőre és az e2 munkaérintkezőre. Az e 2 érintkező bekapcsolásakor áram folyik az AB áramforrás plusz sarkától az e2 érintkezőn, a H jelfogó n2 tekercsén és a Gl2 egyenirányítón át AB mínusz sarká-35 hoz s gerjeszti a H jelfogót. Ennek hj és h2 érintkezői záródnak, h 4 érintkezője pedig h3 érintkezőre kapcsolódik. A hí és h2 érintkezők rákapcsolják az U. átvivő n3 és n 4 tekercsét a telepre s e tekercsek váltakozva áramot kapnak az el5 illetőleg #> ea érintkezőn át. Ennek folytán az U átvivő n5 tekercsében váltófeszültség (hívófrekvencia) létesül, mely a hs érintkezőn át a vezetékbe jut. A h4 érintkező nyitásakor lekapcsolja 45 az R jelfogót a vezetékről. Ez a jelfogó veszi fel az a—b vezetéken érkező hívást és továbbítja az ellenirányú forgalmat szolgáló c—d vezetékre. A H jelfogó az egész hívási folyamat alatt gerjesztve 50 marad. E jelfogó elereszt és ét az e2 érintkezőről az ej, érintkezőre való átkapcsolás közben a C kondenzátor késlelteti, melyet ebben az nj tekercsen, a W ellenálláson és a Glx egyenirányítón átfolyó gyenge áram 55 támogat. A H jelfogó eleresztése a következő módon van megnehezítve. Amint az U átvivő n3 tekercse áramot kap, az n4 tekercsben ellenkező irányú áramlökés keletkezik, melynek további 60. útja a H jelfogó nt tekercsén át vezet. Amint viszont az U átvivő n4 tekercse kap áramot, az n3 tekercsben keletkezik ily áramlökés, mely a H jelfogó n2 tekercsére hat ki. Ezek az áramok a H 65-jelfogó gerjesztő, illetve tartóáramával ellenkező hatásúak, érvényesülésük esetén tehát a H jelfogó nem maradhatna méghúzva. Ezeket az áramokat tehát távol kell tartanunk a H jelfogótól s ezt 70 a.Gl,, és Gl2 egyenirányítók segélyével érjük e], melyek csak a tartóáramot engedik át, az evvel ellenkező áramlökéseket ellenben elnyomják.
