125515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légi járművek magassági helyzetének megállapítására

2 125515. függvényében növekszik, az ionizációs kamra. Ily kamra nem más, mint egy-egy szigetelten megerősített pozitív, ill. negatív töltésű lemezből- álló rendszer, mely még 5 akkor is jelzi a lemezek között levő levegő­nek bizonyos villamos vezetőképességét, ha ettől a tértől minden röntgensugarat, rá­dióaktív sugarat és más, a levegőt vezeiővé tevő sugarat távoliartunk. to A kozmikus sugárzás erősségét a legna­gyobb magasságokig Regener és munka­társai mérték meg, kiknek sikerült önmű­ködő számlálócsöves berendezéseket 28 kilométernyi magasságig a sztratoszférába if) feljuttatni. Nagyszámú mérés avval a meg­lepő eredménnyel járt, hogy a kozmikus sugárzás erőssége csak hozzávetőleg 20 kilométeres magasságig emelkedik, azután bizonyos további magasságon belül állandó 20 marad, s ezen túlmenő magasságokban csökken. A sugárzás erőssége például 0 km magasságban 2 ionpár köbcentiméte­renként és másodpercenként, 3 km magas­ságban 10, 4 km magasságban 16, 5 km 25 magasságban 25, 6 km magasságban 36, 7 km magasságban 50, 8 km magasságban 66, 9 km magasságban 85, 10 km magas­ságban 107, 12 km magasságban 152, 14 km magasságban 206, 16 km magasságban 80 260, 18 km magasságban 300 és 20 km magasságban 320 ionpárral köbcentiméte­renként és másodpercemként eléri legna­gyobb értékét. A sugárzás erősségének ez a változása világosan mutatja, hogy a leve-35 gőben másodlagos sugárzás keletkezik. A kozmikus sugárzási részecskéknek a föld légkörébe benyomuló száma tehát kisebb, mint a sugárzás legnagyobb erősségű ré­szében megállapítható részecskék, száma. 40 A másodlagos részecskék száma bizonyos nyomás eléréséig növekszik, mely nyomás­nál a másodlagos részecskék áthatolóké­pessége középértékű, s azután beáll az egyensúly az, újonnan képzett és am el-45 nyelt másodlagos részecskék között, A találmány szerint a kozmikus sugár­zásnak a magasság függvényében változó erősségét használjuk fel légi járművek ma­gassági helyzetének megállapítására. Ezt 50 a sugárzás erősségének fent vázolt lefo­lyása minden további nélkül lehetővé teszi, nullától 20 kilométerig terjedő magassági körzetben. A találmány értelmében a légi járművön a kozmikus sugárzás mindenkori 55 erősségét önműködően és folytonosan mér­jük s a sugárzás erősségének a magasság­gal való összefüggése folytán a sugárzás mindenkori erőssége közvetlenül jelzi a légi jármű mindenkori magassági helyze­tét. Minthogy a kozmikus sugárzás erős- 60 ségé a ma rendelkezésre álló segédeszkö­zökkel nagyon pontosan mérhető, s ez majdnem teljesen független a légnyomás ' változásaitól s más, földi vagy légköri változó körülményektől, a találmány sze- 65 rinti magasságmeghatározó eljárás sokkal megbízhatóbb a magassági barométernél. Ezenkívül még figyelembe kell venni, hogy nagyobb mértékben változik a magasság függvényében, mint a légnyomás, úgyhogy 70 ezekben a magasságokban a kozmikus su­gárzáson alapuló magasságmérő nemcsak megbízhatóbb, de érzékenyebb is, mint a magassági barométer. A fentemlíteit okok- -ból a találmány szerinti eljárás légi jármű- 75 vek magassági helyzetének a megállapí­tása terén lényeges haladást jeleni az is­mert módszerekkel szemben. Az az ismert tény, hogy a kozmikus sugárzás erőssége a különböző magassá- 80 gokban bizonyos mértékben függ a mág­neses szélességtől, Európában semmiestre sem- befolyásolja észrevehetően a mérés pontosságát., még pedig egyrészt azért nem, mert az európai légi vonalak kevés kivé- 85 téllel nagyjából kelet-nyugati irányúak, másrészt pedig azért sem. mert e földrész egész földrajzi szélessége csak kb. 10° s e viszonylagosan kis szélességen belül az) említett függőség még nagy magassiár 90 gokban is alig jut gyakorlatilag kifejezésre. Azonfelül a mérőkészüléket természetesen mindegyik légi vonal számára külön is be lehet állítani a i'entemlíiett függőség íe­kintetbevételével. 95 A csatolt rajz a találmány szerinti el­járás foganatosítására való műszert ábrá­zolja vázlatosan. A B áramforrás sarkai a Z számlálócső falával és számláló huzalával vannak öszr 100 szekötve. Ha a csőben a nyomás 7 centi­méteres higanyoszlop nyomásával egyenlő, úgy a számláló feszültségnek kb. 1400 voltnak kell lennie. A fent közelebbről leírt folyamat szerint mindegyik a szám- 105 lálócsövön áthatoló ultrasugárzási ré­szecske áramlökést idéz elő a csőben, me­lyet a W csatolóellenállás átvisz a V erő­sítőre, mélyből a megerősített impulzus T csatoló transzformátoron át a Zw szám- 110 lálóműbe jut. A csövön az időegységben, pl. percenként áthatoló kozmikus sugárzási részecskék számának, azaz a sugárzás erős­ségének megállapítása céljából a számláló­mű jelzését egyenlő időközökben, pl- per- 115

Next

/
Oldalképek
Tartalom