125515. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés légi járművek magassági helyzetének megállapítására

Megjelent. 1940, évi december lió 2-án. MAGYAR KIRÁLYI "SZABAFiALMI lUlifcÁQ SZABADALMI LEIRAS 125515. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — L. 7923. ALAPSZÁM. Eljárás és berendezés légi járművek magassági helyzetének megállapítására. C. Lorenz Aktiengesellschaft, Bérlin^Tempelhof. A bejelentés napju 1939. évi augusztus hó 11. Németországi e'.söbbsége 1938. évi augusztus hó 12. Légi jármüvek magassági helyzetének megállapításához elvileg minden mérhető természeti jelenség felhasználható, melynek mérhető nagysága a magasság függvé-5 nyében törvényszerűen változik. Az eddig a repülés terén kizárólag alkalmazott magasságmérők (magassági barométerek) a légnyomásnak a magasság növekedésének exponenciális függvényében való csökkené-10 sén alapulnak. Megállapítottuk, hogy a magasságmérés céljára az ultrasugárzás is jól felhasználható. A föld a világűrből tudvalevőleg rendkívül erős áthatóképességű sugárzás-15 ban részesül, melyet ultrasugárzásnak, magassági sugárzásnak vagy kozmikus sugárzásnak nevezünk. A kozmikus sugárzás részecskéinek a föld légkörén való áthatolása közben a legfeljebb egyetlen hullám-20 sugárzású alapon főként korpuszkuláris jellegű elsődleges részecskéknek a légkör anyagával való kölcsönös összehatásafolytán másodlagos sugárzás létesül, úgyhogy a kozmikus sugárzás a föld felületén és a 25 légkörben nem egyöntetű sebességű sugárzás, illetőleg egyszínű hullámsugárzás alakjában lép fel, hanem elsődleges és másodlagos sugarak bonyolult keverékeként. Erre már korán rájöttek, mert ai 80 kozmikus sugarak áthatolóképessége annál nagyobbnak tűnt, minél vastagabb -anyagrétegen haladtak keresztül, s ez a jelenség mindig sugárkeverék esetében tapasztalható. A sugárzás leglágyabb, azaz 35 leglassúbb részei először fékeződnek le, illetőleg választódnak ki, úgyhogy végül, •pl. vastag vízréteg alatt vagy bányákban, más csak a legnagyobb áthatolóképességű sugarak találhatók. Már ez a kísérlet is bizonyítja, hogy a kozmikus sugarak egy ^y részének egészen rendkívüli nagy energiája van. Találtak oly részecskéket, melyeknek energiája elérte a 10LO

elekLronvolloi. • A kozmikus sugárzás részecskéinek a föld légkörével való kölcsönös összehatása 45 a levegőt villamosan vezetővé L\szi. s ezi , a hatást használják ki a kozmikus sugárzás jelenlétének bizonyítására. Egyes kozmikus sugárzási részecskék .megállapítására a Geiger—Müíler-i'éle számlálócső bi- 50 zonyult nagyon alkalmasnak. Az éhben a csőben végbemenő fizikai folyamat, mely egy-egy kozmikus sugárzási részecske megállapítását eredményezi, megközelítőleg a követke/ő módon jellemezhető: . 55 A számlálócső gáz terébe benyomuló ultrasugárzási részecske ionokat termel (nagyságrendű meghatározással hozzávetőleg 10 iont, minden centiméternyi úiján). Ha a: számlálócső elektródjai (csőfal és a QQ, cső belsejében levő számlálóhuzal) közé oly feszültséget kapcsolunk, mely elegendő nagy ahhoz, hogy az a termelt ionoknak szintén nagy sebességei kölcsönözzön, úgy ezek újabb ionokat lermelnek és így tovább. Ily módon ionlavina keletkezik, azaz nagyszámú töltéshordozó, s ennek következtében erős áramlökés jön léire a csőben, melyet a kozmikus sugárzási részecske által előidézell áiüléskénl jellemezhetünk. Az a készülék, mellyel a kozmikus sugárzást felfedezték s először állapíloiták meg, hogy e sugárzás erőssége a magasság 65 70