125488. lajstromszámú szabadalom • Elektromos kisütőcső szekundéremisszió-elektródákat tartalmazó kollektorrendszerrel
2 125488. dalról körülvevő (3) védőhenger, mely a kollektorrends'zer összes fiókirodáihoz képest negatív feszültségű, belekényszeríti az elektronokat az (1) belépési hú-5 lóba,. A találmány szerinti kollektorrendszer hengeres felépítésű és második alkatrészként összefüggő (folytonos) aktivált lemezbői való (4) reflektort tartalmaz, továbbá egy (5) erősítő csapot és 10 oly (6) kollektorrácsot, mely a találmány szerint külön van a csőfalon keresztül oldalt kivezetve. E négyelektródás rendszer feszültségeloszlása a következő: Ha az 'utolsó (2) erősítőháló feszültségét, vi-15 szonyítási pontként, nulla voltosnak tételezzük fel, akkor az (1) belépési háló 100 volt, az (5) erősítőrudaeska 200 volt, a (6) levevőrács 400 volt és a (4) reflektor; 300 volt feszültségű. A (3) körülvevő burok 20 nulla voltos vagy a rendszerhea képest még negatívabb feszültségű. A megadott voltszámok csupán 'a feszültségi fokok sorrendjét jelzik és nem abszolút előírások az előlfeszültségek számára. Az ab-25 szolút üzemi feszültség a rendszer áthatolási méretei toll függ és azt esetenként a legjobb értékűre állítjuk be. A berendezés működésmódja a következő: A (2) hálóról jövő elektrónok, 100 30 volt feszültség szívóhatása és a (3) külső ernyő befelé való nyomása folytán, az első (1) erősítő hálóra esnek. Ennek a hurokjain, kb. 3000 hurok om2 -ként, keresztülszívják az elektrónokat a (3) ru-35 dacska, a (6) rács és az alsó (4) félhenger mindenesetre pozitívabb potenciáljai. Csak egy csekély törtrészük marad a (6) kollektorrácsra tapadva, mert ez igen vékony drótokból nagy emelkedésüre, tehát 40 a legkisebb üzemi kapacitásura van kivitelezve. A legtöbb elektrón a <4) reflektorra esik, mert ennek van az egész rendszerben a második legnagyobb pozitív feszültsége. A (6) rácsnak azonban emellett 45 fontos elektrónoptikai szerepe van. Minthogy ez koncentrikus hengert alkot a hengeres külső testhez képest, ezért az (1) belépési háló felületén az összes elektrónok részére központosán irányított tér-50 erő alakul ki és ezért az összes elektrónok a szembenfekvő reiflektorcsészét oly utakon érik el, melyek a rendszer középpontjának közelében haladnák el. Az összes elektrónok, melyek a ; (4) reflektor akti-55 vált belső felületére esnek, ott azonnal ismert módon sokszorozott számú szekundórelektront váltanak ki. Ezeket a (6) kollektor rács hátrafele szívja. Most már újfajta árameloszlási jelenségként, mely csak nagy kezdősebességű szekunderelek- 60 trónoknál érhető meg, a következő tűnik ki: A (4) reflektor egyszer már erősített szekundéráramának nagy mennyisége el tudja érni a (6) kollektorrács belsejében levő (5) rudacskát, annak dacára, hogy ez 65 (5) rudaeska potenciálja negatívabb, mint a (4) szekinidérkatóda potenciálja. Ily jelenség elképzelhetetlen volna, ha talán a (4) csésze pl. izzókatóda lenne. Ekkor az izzóelektrónak egyike sem érné el az 70 (5) erősítőrudaeskát. Ezzel szemben a szekundereniissziónál megállapítottuk, hogy ez (5) rüdacskán másodszor figyelemreméltó szekunderáramarősítés megy végbe. Az e rüdacskán kiváltott szekunder elek 75 tronoikat • most már teljes számban fogja fel a (6) rács. A találmány szerinti berendezés tehát összesen háromszoros szekundéráramerősítest létesít. Az első az (1) belépési hálón go megy végbe, a második a (4) reflektoron és a harmadik az (5) központi rüdacskán. Az egész nyereség ennél kb. 10-szeres es a teljes (7) üzemfeszültség növelésével (1. ábra), amint ismeretes, legalább is ará- §5 nyosan növekedik. A kis, üzemi kapacitást a találmány szerinti rendszerrel, önmagában véve ismert rendszabályokkal lehet elérni. Először is a rendszernek; csak kis axiális bosszúsa- 90 gtmak kell lennie, mert a negativ (3) hengerfal az elektronokat minden oldalról a rendszerre koncentrálja. Az axiális bosszúság a (2) erősítőhálók átmérőjének a felénél kisebb lehet, gyakorlatilag tehát 95 kb. 20 mm, 50 mm átmérőjű hálók esetén. Másodszor a (6) rácsot a találmány értelmében a legfinomabb drótból, célszerűen nem aktiv nikkeldrótból nagy emelkedésű kevés menettel készítjük, tehát 3—4 mm 100 emelkedésű kb. 4 menettel. Harmadszor az (5) csap és a (4) és (1) hengerköpenyrészek és a (6) kollektorráos sugarai között, az önmagában véve ismert minimumösszefüggést visszük keresztül, amely szerint 105 r6 = \í rt . r^, tehát a kollektorrács sugarának hossza mértani, középarányosa a külső és belső sugár hosszának. Ha tehát például az (1) csap sugarát 1-gyel tesszük egyenlővé, a külső sugár pedig 16-tal 110 egyenlő, akkor a rács sugarára 4 mm adódik. Negyedszer, amint már említettük, a rácsot az üvegfalon át rövid úton vezetjük iki. Ily berendezés a nevezett mére-
