125487. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ionkisütőedények szelephatásának növelésére

2 125487. nem volna gyakorlatilag keresztülvihető. , Ezért a találmány szerinti kisütőedény--' nél, melynek gőzt fejlesztő fémfeatódája van, a kisütőedényben a két elektróda kö-5 zötti, a kisülési pályát magábafoglaló kisülési teret a kisütőedény egyéb belső terétől elkülönítjük, úgyhogy az a kisütőedény belső terével csak egy vagy több fojtónyíláson át, közlekedik. Az effajta ki-10 sütőedényekben az áramvezetési szakasz tartama alatt az ívvel termelt gőzmenynyiség nagy gőzsűrűségnövekedést hozhat létre, a zárási szakaszban pedig a fojtáson át kiáramló gőzök távozása folytán 15 a gőzsűrűség nagymértékben csökken. A találmány érteimébea az ionszelepeső belsejében kialakított, egy vagy több fojtónyílással ellátott zárt kisülési térhez a katóda gőzeinek kondenzálására 20 '-aló hűtőt csatlakoztathatunk. E hűtőt, célszerűen úgy alakíthatjuk ki, hogy az a kondenzált fémgőzöket megint a kátédhoz vezeti vissza A hűtőt kialakíthatjuk úgy is, hogy annak külső fala egyszer-25 smind a kisütőedény külső fala legyen. A kisülés megindítására ismert segédkészülékeket használhatunk. így a kisülés vezérlésére ai kisütőtérben segédkisülést létesítő szerveket, továbbá vezérlőrácsot 30 is alkalmazhatunk. A kisülést vezérelhetjük olyan ismert készülékkel is, melynek a katód élgőzölgő fémanyagával érintkező, áramlökésekkel működtetett nagy fajlagos ellenállású, pj. szilitbői való vc-35 zetője van. A találmány értelmében továbbá egy közös kisütőedényben több különálló kisütőteret rendezhetünk el, melyek mindegyike a közös belső térrel egy vagy több fojtó-40 nyíláson át közlekedik. Ebben az esetben az egyes kisütőcsöveket külön-külön hűtjük és ekkor célszerűen úgy járunk el, hogy a kisütőterek a kisütőedény közös belső • terével a hűtő hűtőterén át kozle-45 kednek A találmány példakénti kivitelét a rajz mutatja. Az 1. ábra a szelepcső egy részét a találmány szerinti kisütőtérrel metszetben, a 50 2. ábra a nyomás, illetve a sűrűség változásának görbéjét mutatja. Az (1) anódát és a (2) katódát a (3) köpeny burkolja, melyen (4) fojtónyílások vannak. A köpeny állhat két részből is, amikoris a fojtónyílás a két rész között fekszik. Az anódának, illetve a katódának (5) és (6) hozzávezetéseit ismert módon szigeteljük. A (3) köpenyt a (7) hűtő veszi körül, melynek, alsó (8) hűtőtere (7') hűtőfelületek; között a (8') felső térig ter- 60 jed. A (9) és (9') csövek a hűtőfolyadék be-, illetve kivezetésére valók. (10) a kisütőedény belső terét, (16) a kisütőedény külső falát jelöli. A hűtőtér a (11) nyílá-' son át közlekedik a kisütőedény (10) belső 65 terével. A gyújtás bevezetését a (2) higanypólusba merülő, nagy fajlagos ellenállású, pl. szilitből való (12) vezető eszközli, mely a (13) és (14) szigeteléseken átvezetett (15) vezetővel van összekötve; a 70 lecsapódott higany a hűtőtérből a (17) nyíláson át juthat a katódhoz. A feszültségre kapcsolt (1) és (2) elektródáknál a gyújtást a (12) szilitre adott áramimpulzussal ismert módon vezéreljük. A létre- 75 hozott ív gyorsan, aránylag nagymennyiségű higanyt gőzölögtet el, úgyhogy az elektródák közötti zárt kisütőtérben a nyomás és a higanygőz sűrűsége xiövek' szik. Jólehet a nyomás növekedtével a hi- 80 ganygőz a (4) fojtónyílásokon át az (5) hűtőtérbe áramlik, azonban az égési szakasz alatt fejlesztet újabb gőzmennyiség a viszonylagosan jelentékeny túlnyomást fenntartja. így igen rövid idő alatt a 85 gőznyomás egyensúlyi állapotba j.nt és maximális gőznyomásérték alakúi ki. Mivel az ív kialvása után a zárási szakasz alatt újabb higanygőzmennyiség nem fej. lődik, ezért a gőz a (4) fojtónyílásokon át 90' igen rövid idő alatt a hűtött térbe fog kiáramolni, minekfolytán a kisütőtérben a gőzsűrűség rohamosan lecsökken. Mivel az ív égése idején a kisülési tér nyomása sokszorosa a hűtőtérben uralkodó nyo- 95 , másnak, ezért a gőz kiáramlása adiabatikusan a hangsebességgel történik. A nyomásértékek és így a sűrűségértékek is ennek következtében igen gyorsan váltakoznak, úgyhogy az effajta csövet a haszna- 100 latos periódusú váltóáramok egyenirányítására vagy egyenáramoknak ilyen pediódusú váltakozó áramok átalakítására igen jól felhasználhatjuk. A 2. ábra mutatja a kisütőtérben; adódó 105 nyomásváltozásokait ai hozzátartozó hőmérséklettel, valamint: gőzsűrűséggel együtt. Példaként 3000 Amper erősségű és 10000 Volt feszültségű 50 periódusú váltakozó áram egyenirányítására mere- 110 tezett kisütőcsövet választottunk. Látható, hogy gyújtáskor a hőmérséklet, a nyomás és a gőzsűrűség hirtelen növekszik, majd az ív kialvásai után hirtelen csökken. A nyomásváltozás nagyságát a 115