125480. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hűtőkészülék és hozzávaló szivattyú

135480. hűtőfolyadéknak az elpárologtatópárba való vezet.ésére szolgál. A 3. ábra oly berendezés vázlata, melynél gázemelő-ikerszivattyú szállít abszorp-5 ciós oldatot a főzőből egyetlen elnyeletőbe; Az ábrák csupán vázlatosak és nem mérethűek. A rajzban a különböző tar­tályok megközelítőleg a helyes magasság­ban vannak feltüntetve. Magától értető­io dik, hogy mivel a készülék működése a különböző részeiben fennálló folyadék­felszínektől függ, a tartályokat a gyakor­latnak megfelelően, alkalmasan kell el­rendezni. 15 Az 1. ábra szerinti megoldásnál fel­találhatók a szokásos főrészek mégpedig, az (A) elnyeletőpár, a (B) főző, a (C) kiürítő, a (D) rektifikáló és az (E) el­párologtató. 20 E tartályokat különböző vezetékek kötik össze egymással oly módon, hogy három folyadékkörfolyam keletkezik, még pedig a hűtőszernek, pl. ammóniáknak, az abszorpciós folyadéknak, pl. víznek és 25 az iners nyomáskiegyenlítőgáznak, pl. aránylag nehéz gáznak, célszerűen levegő­nek vagy nitrogénnek körfolyama. Az iners-gáz az (A) elnyeletők és az (E) elpárologtató között kering, aholis a 30 keringést tetszőleges szerkezetű (F) ven­tilátor vagy szivattyú tartja fenn, pl. centrifugái-ventilátor, amelyet pl. az (Fi) elektromotor hajt és melynek legalább forgó része légmentesen van elzárva. Az 85 (F) ventilátor a gázt, az (F3 ) csövön át, az (E) elpárologtató alsó végébe hajtja; az elpárologtató célszerűen álló csöves kazán, amelynek vezető lemezei fölött a hűtőszer lecsurog. Amikor az iners-gáz 40 hűtőszerrel dúsítva, eléri az elpárologtató tetejét, az (E4 ) csövön kiáramlik, amely­nek vége, illetve elágazása egy-egy (A) elnyeletőbe torkol. Az (A) elnyeletők cél­szerűen rézsútos, csőalakú tartályokból *5 állnak: az abszorpciós folyadék a bennük elrendezett vezetőlemezeken lecsurog. Az (A) elnyeletők, melyeknek felületein a lég­hűtést elősegítő hűtőbordák vannak, felső végeikkel, az (A4) elágazócső útján, az ($0 (F) ventilátor szívóvégével vannak össze­kötve. Az (F8 ) és (E 4 ) csövek hőkicserélő viszonyban vannak egymással, vagy gáz­hőkicserélőn vonulnak át. -A (B) főzőben tetszőleges módon hevít­o5 jük az abszorpciós folyadékot, pl. elek­tromos ellenálláshevítés útján, vagy pedig folyékony tüzelőanyaglángzóval. A ki­űzött gőzök felfelé szállnak a (B2 ) el választón át és az ehhez csatlakozó füg­gélyes csőben felszállnak, mely egy helyen 60 hűtőbordákkal van ellátva; a bordás rész (D) rektifikálót alkot. A gőzök a hűtő­bordás kanyarcsőből álló (C) sűrítőbe kerülnek. A sűrítőn átáramló gőzök kon­denzálódnak és a kondenzátum, önsúlya- 65 nál fogva, az (E) elpárologtatóba folyik. Az ismertetett készülék hatása nagy­részt az aránylag nehézgáz nyomáski­egyenlítő közegkénti alkalmazásán alap­szik. Azt találtuk, hogy a háromközeges 70 hűtőberendezéseknél használt (kb. 20 atm.) nyomás mellett, aránylag kis sebes­séggel forgó, apró ventilátorral néhány cm vízoszlopnak megfelelő nyomáskü­lönbséget kaphatunk, ha a nyomás- 75 kiegyenlítő közeg aránylag nagy mole­kulasúlyú gáz, pl. nitrogén. Ha kis molekulasúlyú iners-gázt, pl. hidrogént használunk, akkor sokkal na­gyobb ventilátorra van szükség, mint so nitrogén alkalmazása esetében. A nagyobb ventilátornak erőszükséglete is nagyobb, mint a feltüntetett háztartási készülékkei kapcsolatban alkalmazható, legkisebb elektromotoroké. A sűrű, iners-gáz alkal- 85 mazása úgy üzemi, mint szerkezeti szem­pontból, nagy megtakarítást jelent. Mivel a hűtéshez az iners-gáz fokozott kering­tetése kívánatos és mivel a keringő gáz térfogata sokkal nagyobb a hűtőfolyadék 90 áramánál, a gáz csekély részét vezethet­jük el és azt az abszorpciós oldatnak a főző és az elnyelető közötti keringtet és ére használhatjuk fel, a gázkeringtetőszerv, illetve erőszükségletének lényeges be- 95 folyásolása nélkül. A találmány szerint egyszerű főző használható, hatásos (B2 ) elválasztóval, minthogy az abszorpciós folyadék fel­emelhető és aránylag magas szinten ve- 10( zethető az elválasztóba, ,míg a híg ab- , szorpciós oldat a főző fenekén vezethető el. Az abszorpciós oldaton vele ellen­áramban felszálló gőz hűtőszert vesz fel és abszorpciós folyadékot ad le. Amikor IOÍ végül elhagyja az elválasztót, a hűtő­szerben legdúsabb folyadékkal érintkezik, úgyhogy a rektifikálóhoz áramló gőzben foglalt hűtőközeg töménysége maximális lesz. ii, A híg abszorpciós oldat a főző fenekétől elágazó (B3 ) csövön folyik át, amely a gázemelőszivattyúkat alkotó (Li) és (L2) csőelágazásokba megy át, melyek az (A) elnyeletők alsó végeihez vezetnek. Az (F) 11 , ventilátor nyomóvezetékét alkotó (Fs )

Next

/
Oldalképek
Tartalom