125461. lajstromszámú szabadalom • Gáztüzelésű melegvízkazán

Megjelent 1940. évi december'hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BlßMß SZABADALMI LEIRAS 135461. SZÁM. U/h. (V/e/3*) OSZTÁLY. — A, 4346. ALAPSZÁM. Gáztüzelésű melegvíz kazán. Armovitz (Alföldi) A. Sándor bádogos és szerelő, Budapest. A bejelentés napja 1939. évi május hó 19. Az eddigelé használatos gáztüzelésű melegvízfűtési kazánoknál, gázfürdőkály­liáknál, hogy az égési gázok nagyobb mértékben adhassák át melegtartalmukat 5 a környező, melegítendő víznek, olyan megoldást alkalmaznak, amelynél a hosz­szabb út megtételére az égéstermékeket spirális alakú csővezetéken vezetik keresz­tül. A tapasztalat azonban számos hát-10 rányt mutat fel ennél a megoldásnál, fő­ként azt» hogy az| ilyen spirális csőveze­téknél az égési termék; szilárd alkatrészecs­kéi a csőfalba ütköznek a rajta való át­haladás közben, a csőben lerakódnak, 15 amely aztán rövidesen a eső eldugulásával és a fűtőképesség csökkenósévtel, sőt sok­szor teljes használhatatlanságával is jár. Mindezeket a hátrányokat a jelen talál­mány tárgyát képező gáztüzelésű meleg-20 fűtési kazán, gázfürdőkályha kiküszöböli, melynek lényege és főjellemzője abból áll, hogy azi égési gázok a kazán hossztengely­vonalával párhuzamosan széles átmérőjű, kürtszerűen meghajlított és kiképzett csö-25 vön haladnak keresztül, miáltal egyrészt a szilárd alkatrészecskék is akadálytala­nul átáramolhatnak, másrészt az égéster­mékekben lévő meleget ideális mértékben adhatjuk át a környező melegítésre váró 30 víznek. A mellékelt rajz ábrái a találmány - példaképpeni kiviteli alakját vázlatosan szemléltetik, mégpedig az I. ábra a hosszmetszetet,, a 36 II. ábra az előlnézetet, a III. ábra a felülnézetét, míg a TV. ábra az égőtest felülnézetét mutatja. A rajzon (16) jelöli a víztartályt és (17) a gáztüzelőteret, melybe a (12) gázvezeték torkollik- A tüzelőteret határoló és a (8) 40-« füstgázt_ vezető és hőátadó -cső alsó száj­nyílását képező fal, kürtszerű csionkakup­alakú, míg maga a (8) eső a hossztengely­vonallal párhuzamosan, a vízteret, határoló (2) hőszigetelésű kettősfalu (1) henger 4&. egymással szemben lévő oldalai mellett halad, felül félkörben meghajlítva, majd a (9) köppeinyt is átmelegítve a (10) ké­ménybe vezető csőbe, illetve a (15) falban lévő kürtőbe torkollik. 50» A kazán (6) tartójának belső határolt része a (17) gáztüzelőtér, amelyben a (7) égőtestet a (14) elzáróval ellátott (18) gyújtőlánggal gyújtjuk be. A. hideg víz, a vízvezetékkel összefüggő (4) bebocsájtó- 55, nyíláson keresztül jut a (16) víztartályba, amelynek hőszi|getelését, hőtártóképessé­gét az (1) kettősfalu és (2) hőszigetelő­anyaggal töltött (3) csavarokkal ellátott hengerpalást biztosítja. A meleg víz az (5) $}• kivezető-nyíláson áramlik át a melegvíz­vezetékbe, melynek, hőmérsékletét a (11) hőmérő mutatja. A megkívánt hőmérsék­letet a már közforgalom tárgyát képező és általánosan ismert (13) önműködő hő- (55-. mérsékletszabályozó alkalmazásával érjük el, amikoris az elért hőmfáreéMetnél ez a szerkezet a lángot oly mértékig csökkenti, hogy az csak a felmelegített vizet a kívánt hőfokon tartja. 70* Az ismeretes és forgalomban lévő fürdő­kályhák is átalakíthatók a találmány sze­rint, mert a tartály változatlanul felhaszh nálható, csak a belső csőrendszert kell a , találmány, szerintivel helyettesíteni. 75-

Next

/
Oldalképek
Tartalom