125428. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gázzal való hegesztésre

•> 1254:28. szehegeszteni, akkor a hegesz.tőmunkás a, lángot a résielületektől aránylag' távol tartja és inkább a drótra irányítja, azzal a célzattal, hogy -— im.jlkoz.beai egyidejűleg 5 a résferőieteket megömlesztetten tartja — a rés kitötéséhez elegendő mennyiségű segédanyagot tudjon behegeszteni. Keskeny rés esetében ellenben a lángot a résifelüíetekhea közelebb viszi. lo. A találmány olya'n hegesztőeljárás, mellyel az eddigieknél jóval gazdaságosabban dolgozhatunk, mert a hegesztési időt jelentékenyen megrövidíthetjük;. Az eljárás bármilyen irányú és a munkada-15 raib tetszőleges helyzetében végzett hegesztéshez alkalmas és nem igényel más felszerelést, mint azt, amelyet a szoikásos hegesztőéi járásokhoz használunk. Az eljárás lényege, hogy a hegesztőlángot a munka-20 darab felületére, vagyis a hegesztendő rés hosszirányára gyakorlatilag derékszögben tartjuk. Ennék következtében az égő gázoknak az a képessége, hogy a lemezek szélei közötti résen átáramoljanak, 25 a lehető legnagyobb, úgyhogy a rés szűk lehet és a lemezeket nem kell lerózselni. Az. a viszony ugyanis, mely a láng ama képessége közöti, hogy valamely résen, ha a láng hajlásszöge v és ugyenezen a résen 30 derékszögben áíáramoljék, vi-el egyenlő. A lángot tehát, ha a réssel derékszöget zár be, ínég ha a rés igen keskeny is, mélyen a résben vezethetjük, úgyhogy a láng legforróbb részei a rést határoló széleket 85 a lehető legnagyoibb mértékben megközelítik. A láng közvetlenül a mag .csúcsán kívül, középvonala mentén fekvő pontok egyikén a legforróbb. Ez a pont teháit a résfelületekhez annál közelebb esik, men-40 nél szűkebb a rés. Ebből következik, hogy a láng derékszögű irányításával a lemezek , széleire való hőátadás jelentékenyen fokozható; a ti idő tehát megrövidül, és a hegesztés gazdaságossága megfelelő • mór•Í5 tékben fokozódik. Megállapítottuk továbbá azt is, hogy a lángról a berézseletlen vagy csak igen meredek szöggel lerézselt szólekre való hőátadás lehető legnagyobb értékéit akkor éri el, ha a láng 50 magjának csúcsa a munkadarab felső síkjától akkora távolságban van, mely a lemezvastagság egyharmadánál nagyobb. Annak, hogy a rés keskeny lehet és meredek falakkal határolható, az a további 55 előnye, hogy a szükséges töltőanyagmenynyiség kisebb ós megöimlesztése kevesebb hőfogy ásatással jáír; ez viszont a hegesztés jobb gazdaságosságát biztosítja. A hegesztés gazdaságosságát közvetve az is javítja, hogy a láng hatása inkább a bá- 60 dogszélek megömlesztésérei összpontosítható, úgyhogy a hegesztési idő és ezzel a veszteségek csökkennek. A hegesztési idő megrövidítésemet még egyéb előnyei is vannak. Ha a hegesztési helyet huza- 66 mos ideig tartjuk megömlesatett állapotban, akkor szirárdsága csökken. A találmány szerinti eljárással teháit a hegesztett rósz szilárdsága, különösen ütési szilárdsága és nyujthatósága javul. Annak 70 következtében, hogy kevesebb töltőanyag kell és azt egy darabban és egyszerre helyezhetjük el a hegesztési hely teljes mélységében, a munkadarab elhúzódása igen csekély méretű. 75 A találmány részletesebb ismertetéséihez a csatolt rajzoklat vesszük segítségül. Ezeken az 1—3. ábrákon a jobbról való hegesztésinél fennforgó viszonyokat szemléltettük, 80 ahol is az 1. ábra a rés mentén vett függőleges metszet, a 3. ábra a rést és a lángzószáj egy részét felülnézetben mutatja, míg a 85 2. ábra az 1. ós 3. ábra II—II vonala, mentén vett metszet. A 4—8. ábrákon a megfelelő viszonyokat a találmány szerinti hegesztés esetére, kétféle réskialakításnál mutatják. 90 Az ábrákon (1) és i(2) az egymással öszszehegesztendő lemezeket, (3) pedig a közöttük levő rést jelöli, (4) a lángzószáj, (5) a láng magja ós (6) a lángnak a magot körülvevő többi része. A töltőanyagul 95 használt drótot (7) jelöli. A megöímlesztett anyagot az ábrákon vízszintes vonalkázással tüntettük fél. A szokásos hegesztési módoknál, melyek közül a jobboldali hegesztés a leghaisEoá- 100 latosabb, a lángot a munkadarabhoiz képest valamely i(v) hegyes szög alatt tartjuk, ahol is a láng magjának csúcsa a lemezszélek felületétől aránylag távol van. Emellett a segédanyaggal az említett 10j felületek közötti egész teret ki kell tölteni és a lemezszélek felületi rétegét aránylag nagy mélységig meg kell olvasztani, mint ez a 3. ábrából látható. Ez anynyit jelent, hogy egyidőben aránylag 110 nagy mennyiségű anyagnak kéli megöm] esztett állapotban lennie. Ez az. ismert hegesztési módok gazdaságosságát felesleges mértékben rontja ós a velük készült hegesztési helyek sízilárdsági tulajdonsa- 115 gai is rosszabbak, mint a találmány szerint készülteké. Ha a réseket, amint ezt a 4—6. ábrák