125424. lajstromszámú szabadalom • VIllamos kisütőcsöves berendezés
Megjelent 1940. évi december hó 3-án. MAGYAR KIRÁLYI WfiSäÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135424. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. — P. 9482. ALAPSZÁM. Villamos kisütőesöves berendezés. N. V. Philips' GloeilampeUfabrieken cég, Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1938. évi október hó 4 Németalföldi elsőbbsége 1937. évi október 5. A találmány berendezés másodlagos emissziiójú elektródát, azaz olyan etektródát tartalmazó kisütőicsővel, mely legalábbis felületén, elsődleges elektronáram 5 rácsapódiásakioir másodlagote elektronokat könnyen leadó anyagot tartalmaz. Egy vagy több másodlagos enűssziójú elektródát tartalmazó kisütőcsövek különböző kivitelekben ismeretesek. Egyik leg-10 fomtosabb képviselőjük az, úgynevezett elektromtöbbszörösítök, amelyekben fotovillamos vagy izzó fcatódából kilépő eilefctronáramot több másodlagos emiszsziójú elektródán át erősítenek. Az ilyen 15 többszörösítők szerkezete a szokásos villamos kisütőcsövek, mint pl. vevő- vagy erősítőcsöivíek, szerkezetétől általában eltér. Már korábban javasoltuk közönséges erősítőcső, pl. árnyékolóráesos .eső. vagy' 20 ötsarfcos eső, erősítésének növelését ak• liánt, hogy a csőben gazealakú ánóda mögött több, mindenesetre egészen kisszámú másodlagos emissziójú elektródát rendezünk el, amikoris a cső szerkezetét csak 25 igen kévéssé kellett változtatni. Ezzel lényegesen nagyobb erősítést lehetett elérni; némely esetben azonban az a hátrány mutatkozott, hogy az ilyen csövek élettartama meni volt kielégítő, amit az idézett 30 elő, hogy a másodlagos emissziójú elektródát oly részecskék érhették, amelyek az elsődleges katódáról elgőzölögnek és a másodlagos emissziójú elektródán lecsapód. nak, a túlrövid élettartamot tehát, röviden 35 szóhsa, az idézte elő, hogy a másodlagos emissziójú elektróda az elsődleges katóda „látóterében" volt. Ezen „az elsődleges katóda látóterében" kifejezésen azt értjük, hogy az elektródarendszer olyan szerkezetű, hogy az. elsőd- 40* leges katóda egy vagy több pontjáról a másodlagos emissziójú elektródához egjr ene-s vo,ii:tlat hihet húzni anélkül, hogy ez az egyenes egy elektródát metszene. E hátrányok elhárítására javasoltuk .Jörn ár vagy a csőszerkezet megváltoztatását akként, hogy másodlagos emissziójú elekróda többé ne legyen az elsődleges katóda látóterében, vagy pedig, ha mégis ez volna az eset, oly rendszabályok alkalma- 50 zásál, amelyek a másodlagos emissziója elektródáiknak az elsődleges katóda által való befolyásolását minimumra csökkentik. Ez pl. iigy történhet, hogy az elsődleges katóda hőmérsékletét 'lehetőleg ala- 55 csoiiy értéken tartjuk, úgy, hogy erről az elektródáról anyag gyakorlatilag nem gőzölög el, vagy pedig úgy, hogy a másodlagos elektróda hőmérsékletét oly magasra választjuk, hogy az elsődleges katódáról a ßo másodlagos emissziójú elektródára lecsapódott a-nyag az ezen az elektródán levő anyaggal reagál; a feltételeket ez esetben akként választhatjuk, hogy a keletkezett, a másodlagos emissziót hátrányosan befő- 65 lyásoló reakciótermékek elgőzölögnek, vagy pedig az elektródában lehet jelen olyan anyag, melynek az a tulajdonsága, hogy e termékeket leköti. Azt találtuk, hogy az itt említett S7-cr- 70 kezeltél elérhető eredményeket a találmány szerinti berendezés alkalmazásával még jelentékenyen javíthatjuk.
