125423. lajstromszámú szabadalom • Röntgencső
2 1 ZöVZ'A. A. találmány szerint az üzemi hőt az érintéssel szemben védendő csőrészektől távoltartjuk, úgyhogy e részeket termikusan igénybe nem vett, szigetelőanyagból 5 való borításokkal védjük. A veszteség -'euergiát, mely egy normálisan terhelt diagnosztikai csőnél, egy teljes munkaperiódusra számítva, átlagosan pl. 100 Watt és melynek pillanatnyi értékei 20 10 kW felett lehetnek, mégis el kell vezetni. Hogy ezt elérjük, a találmány szerint egyesítve alkalmazzuk a következő ismérveket, amelyek önmagukban részben ismeretesek, amelyeket azonban soha nem 15 alkalmaztak, hogy a találmány alapját alkotó cél, illetve feladat szolgálatába állítsák. A eső anódája úgynevezett nehéztípusú anóda, azaz a magas olvadáspontú fel-20 csapódási tárcsa a hőt jól elvezető fémmasszával (többnyire rézzel) van összekötve, amelyen a terhelésnél felszabaduló hő azonnal eloszlik. Ennek az anódának ' köpenyfelülete nagy részben (legalább 25 75 cm2 felületen) feketített, úgyhogy az anóda fokozott hőkisugárzási képességű-Ez a tulajdonság önmagában véve nem volna elégséges a kitűzött cél elérésére. Az anódának olyannak is kell lennie, 30 hogy a szükséges munkaliőmérsókletet a falazat ós a szerkezeti részek veszélyeztetése nélkül felvehesse. Ámbár ; a találmány szerinti cső anódája a korongból vagy dorongszerű wolfrámrészből álló, 35 sugárzás révén hűtött, ismert anódákkal szemben hidegnek nevezhető, üzemi hőmérséklete mégis, gyakorlatilag használható méretezésnél és a diagnosztikában rendszerint előforduló terhelési módnál. •iO még olyan magas (pl. kb. 500 C°), hogy a szigetelő védőirészek és a falazat szigetelő részei ezt a hőmérsékletet ki nem bírják. Az anóda köpeny-felületének egész feketített részével szemben szabadon íek-45 szik a találmány szerinti csőnél a falazat egy fémből való része. Ez a kiváltképpen előnyösen krómvasból való fémrész a cső anódájával és katódájával szemben nagyfeszültségre szigetelt és üzem közben föl-50 delhető. Ez a fémrész az anódáról rásugárzott hőt jól átereszti és könnyen adja azt le esetleg az állványrészekre vagy felhelyezett sugárzótestre, úgyhogy ez a fémrész üvegből való falazattal ellentét-55 ben, mely a hőt elnyelné, azonban, le nem adná, aránylag hideg marad. Ez a fémrész pl. kb. 500 C" anódahőmérsékletnél nem lesz melegebb, mint pl. kb. 1.00 C. Az anódának a csővéggel és a külső árHiK'.H'vezetővol való közvetlen összeköt- 60 tetése viszont oly kis hő vezetőképességű, hogy az ezen az úton elvezetett hőmenynyiség az anóda által kisugárzott hőmennyiségbe:: képest kicsiny. Az anódának a csőfal féi'iics részével -való esetleges 65 mechanikai összeköttetéséi, mely a csővéggel való közvetetl kapcsolatot alkotna, jó hővezetőnek szabad kialakítani. A rendszabályok e kombinációjával elérjük, hogy az üzemi hő a csőfalra sugár- 70 zódik és oldalt adódik le, hogy továbbá a nagyfeszültségvédelmet szolgált a tó szigetelő részek a esővégeket az elektródapotenciálon levő. kívül fekvő féimrészekkel együtt körülvehctik anélkül, hogy e ré- 75 szék termikus igénybevételére tekintettel kellene lenni. E védőtestekhez érintésbiztos nagyfeszültségű kábelek vannak erősítve. Az az, egészen csekély hőmennyiség, mely sugárzás vagy vezetés révén még a 80 esővégekre jut, könnyen távolítható el, ha meg nem. engedhető hőmérsókletnövekedéstől egyáltalában tartunk. Ehhez, pl. kis szellőztetőt alkalmazhatunk, légcsatornákra, víztömilőkre vagy egyéb hűtő- 85 szerekre azonban szükség nincs, miért a teljes veszteséghőnek: csupán kis százalékú hányadáról van. szó, úgy hogy a védőrészek és a kábelvégzárak igen egyszerit, kivitelűek lehetnek. 90 Célszerű, ha a cső anódavégét vagy mindkét csővéget az elektródák hősugárzása ellen vákuumítérbeil elrendezett egy vagy több ernyővel védjük. A vákuumímal szemben tömítő elzárást 9i biztosító szigetelő részek mechanikai terhelései is erősen csökkenthető azzal, hogy az anódát vagy katódát vagy mindkét részt a fal fémiből való részére erősített, szigetelőanyagból készült harántfal 100 hordja. Ekként olyan csövet építhetünk, amelynél a cső fémből való középrésze az elektródákkal és ez utóbbiakat a fal fémből való részével mechanikailag összekötő szigetelő tárcsával együtt szerkezeti egy- 105 séget alkot, mely egy középső teret zár körül ós melynél azok a. szigetelő testek, amelyekbe' az, árambevezetők be vannak forrasztva, csakis a tömítés célját szolgálják és védősüvegek segélyével a kívülről 110 való megérintés lehetősége elől el vannak vonva. A harántfalak kerámiai anyagból készülhetnek, úgy hogy magas hőmérsékletet kibírhatnak. Villaimlosan jól szigetelő, 115 azonban a hőt jól vezető anyagnak az, az
