125414. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szénhidrogének szintézises előállítására szénmonoxidnak hidrogénnel való átalakítása útján

J »5414. a bevezetett friss jgáznak több minit 500-szorosa, ha azonban kívánatos,, ily nagyobb mennyiségeket is, pl. a friss gáz térfogatának lOOO^szeresét kitevő mennyiségeket f> is vezethetünk vissza. A reakciótérhe: viszszavezetett gáz térfogata előnyösen a bevezetett friss gáz térfogatának 50-szerese és 260-szorosa között, fekszik. A találmány szerinti munkamód a hőio mérsékletnek a reakeiótérben való pontos szabályozását teszi lehetővé. Ezt a hőmérsékletszaMlyozást a reakciótérbe bevezetendő gázok hűtése útján foganatosítjuk, hogy a kellő hőmérsékletet a reakciótérhe 15 vató belépésnél beállítsuk. A reakeiótérbc visszavezetendő gázokat előnyösen kb. arra a hőmérsékletre hűtjük, amely a reakciótér belépőnyílásánál uralkodik, általában pedig oly hőmérsékletre, 20 amely valamivel ezen említett hőmérséklet felett fekszik, minthogy a friss kiindulási gázokat ekkor hideg állapotban vezethetjük be, amikoris a visszavezetett és friss gáz elegyének hőmérséklete a kívánt ér-25 téket éri el. Rendszerint úgy járunk el, hogy a reakcióteret elhagyó gázok egy részét leágaztatjuk és abból reakciötermékeket távolítunk el. A leágaztatást akkor végezhetjük, 30 miután a reakcióteret elhagyó gázokat már kb. a hőimérsékletszabályozáshoz megkívánt hőmérsékletre hűtöttük le. A reakcióteret elhagyó gázok ama részének, amelyből a kívánt termékeket elkülö-35 nítjük, folytonos üzemnél ugyanolyan súlyúnak kell lennie, mint a bevezetett friss gáznak, ha a benne tartalmazott át (nem alakult gázhalmazállapotú alkatrészeket nem vezetjük vissza a reakciótérhe. Ha az 40 át nem alakult gázhaknazáilapotú alkatrészeket egészben vagy részben visszavezetjük, az említett résznek nagyobbnak kell lennie, mint a bevezetett friss gáz mennyiségének, azonban ebben az esetben is a fo-45 lyamatból eltávolított termékek összmenynyiségének súlyban egyenlőnek kell lennie a bevezetett friss gázzal. A visszamaradó gáz e visszavezetése által a kiindulási gázokat igen nagy mérték-50 ben alakíthatjuk át a kívánt termékekké és ezzel lehetővé válik, hogy a reakciótermékeket kisebb koncentrációban tartsuk a körfolyamatban. Ebben az esetben a kívánt termékeknek a leágazhatott részáíram-55 ból való elkülönítése szintén nem kell, hogy teljes legyen. A visszamaradó gázWnem vezetjük viszsza teljes egészében, ha nem akarjuk, hogy nehezen elkülöníthető melléktermékeik vagy a kiindulási gázban eredetileg jetenlévő 60 tisztátlanságok túlságosan felgyülemeljenek a körfolyamban és ezek egy részét eltávolítjuk, hogy á tisztátalanságok koncentrációját a kívánt határok között tartsuk. 65 A szénmonoxid átalakítását hidrogénnel a molekulájukban egynél több szénatomot tartalmazó szénhidrogénekké, a találmány szerint bármely kívánt nyomáson, előnyösen kb. 10 és 50 atm. közötti nyomásokon 70 foganatosíthatjuk. Alkalmazhatunk azonban nagyobb nyomásokat is, pl. 100 atm-ás vagy 200 atm-ás vagy még nagyobb nyomásokat. Alacsonyabb nyomások vagy pedig légköri nyomás is tekintetbe jönnek. A 75 hőmérsékleteket a 150—450 C°-ig terjedő tartományban fekvőnek választjuk meg és azok általában 170 és 400 C° közöttiek. A kiindulási friss gáz összetétele tág határok között változhat. Általában a szénmon- 80 oxid mennyisége a hidrogén mennyiségének V*- és 4^zerese között változhat, előnyösen pedig a hidrogén térfogatban mért mennyiségének 1/2- és 2-szerese között fekszik. . 85 Katalizátorokként az ezen eljárásnál ismeretes katalizátorokat alkalmazhatjuk. A katalitos anyagokat, ha kívánatos, valamely hordozón, pl. szilikagélen, vagy diatomaceaföldön rendezhetjük el. A katalizátorok 90 alkalmas aktivátorokat is tartalmazhatnak, mint pl, alkálifémvegyületeket. Így pl. vaskatalizátorokat alkalmazhatunk, célszerűen olyanokat, amelyeket vaskarbonil mefpjontá&a és az így kapott vaspehely vagy por 95 ezt követő zsugorítása útján kapunk; e katalizátorokat a találmány szerinti eljárásnál előnyben részesítjük. Hasonlóképen előnyösein alkalmazhatunk oly katalizátorokat, melyeket vasvegyületak JOO redukálása és a termék zsugorítása vagy megömlesztése útján kaptunk. Előnyösek a kobaltot és/vagy nikkelt vagy ezek ötvözeteit tartalmazó katalizátorok is. Ezeket alkalmazhatjuk úgynevezett váz-katalizáto- 105 rok alakjában vagy pedig hordozókon, mint pl. diatomaoeaföldön elrendezve. Rendszerint előnyös, ha e katalizátorokat tóriumoxiddal és vagy magnéziumoxiddal aktiváL-ju'k. Ruténiumkatalizá torok, célszerűen lto hordozókon elrendezve, ugyancsak jó eredményeket adnak. 'A reakciótérhen megengedhető hőmérsékletemelkedés függ az éppen alkalmazott katalizátortól és az áltálában legfeljebb 50°, 115 előnyösen pedig legfeljebb 40° lehet. Nikkel- és kobaltkatalizátorok alkalmazása esetén, amelyek kb. 200 C°-on aktivak, az a