125405. lajstromszámú szabadalom • Eljárás festett fényképészeti anyagok előállítására
2 135405. ziókba vagy a kész rétegekbe bekebelezhetök, ha az alább külön ismertetett, vízben oldható festóanyagsizármiazékokat, melyek egyszerű és, könnyen fóg&natosít-5 ható hasító folyamattal az oldhatatlan' festőanyagokat visszaalakítod képesek, alkalmazzuk és ha a hasítást magában a fényképészeti anyagban végeztük. Vízben oldhatatlan festőanyagoknak a iu találmány szerinti eljáráshoz alkalmazható vízben oldható és hasítható festőanyagiszármazékai olyan festőanyagokból vezethetők le, melyek legalább egy, erős savakkal vagy lúgokkal víznek ellenálló ib sókat nem adó sóképző csoportot tartalmaznak,. Byen sóképző csoport, pl. az -OH, -NH-esoport vagy az -NHrcsoport is, feltéve, hogy a fent megadott feltételeknek megfelelnek. 20 Ilyen természetű oldhatatlan festőanyagok, pl. olyan ázofestőanyagok, melyek diazotált aminoknak kapcsolóképes hidroxilvegyületekkei való kapcsolásával keletkeztek, amikor is a diazovegyület és a 25 kapcsolói-komponens nem, vágy csak olyan kevés oldhatóvá tevő csoportokat tartalmaz, hogy a képződő festőanyag vízben gyakorlatilag oldhatatlan. A kapcsoló-komponens emellett a kapcsolást SO adó hidroxilcsoportot izociklusos vagy heterociklusos gyűrűben vagy nyílt láncban tartalmazhatja. Az azofestőanyagofcon kí-VÚI más osztályokhoz tartozó festőanyagok is alkalmasak, így pl. az antrakínon-35 sorozat festőanyagai, melyek egy hidroxil csoportot tartalmaznak, továbbá áz azin-, oxazin-, tiazin-, ariimetán-, pironsorozat alkalmas festőanyagainak hidroxilszárma.zékai. 40 Olyan oldhatatlan festőanyagok, melyek nek víznek ellenálló sót nem adó sóképző csoportja (NIL, vagy -NH-csoport, a fentemlített festőanyagcsoportokhoizi tartozhatnak. E festőanyagok, pl. cianürklorid•*5 nak és aiminoknak olyan kondenzálási termékei is lehetnek, melyek még kromofor csoportokat, így pl. azocsopórtokat tartalmazhatnak. A fent ismertetett természetű vízben 50 oldhatatlan festőanyagoknak a találmány szerinti eljáráshoz szükséges vízben oldható hasítható származékait olyan vegyületek behatásával kapjuk, melyek legalább egy siavhalogenidcsoportot és 55 még legalább egy olyan helyettesítőt tartalmaznak, mely önmaga vagy .megfelelő átalakítás útáh a reakciőterm!éknek fokozott oldhatóságát niegadja. Ilyen vegyületek, pl. alifás, cikloaiifás, alifás-aromás, vagy tisztán aromás karbonsavhalogeni- 60 dek vagy szulfonsavhalogenidek, pl. savkloridok vagy -bromidok lehetnek. Példaképen megemlítjük a sziulfoacetilkloridot, saulf ofuráníkarbonsavkloridoti szulfoben^ zoilkloridot, benzoeszulfosavkloridot ben- 65 zolhevakarbonsavdikloridot és -triklőridot, naftalintriszulfokloridot, továbbá kéntrioxid és benzoilklorid, valamint klórszulfonsav és benzoesav reakciótermékeit. E vegyületekhez tartoznak 70 többér.tékű savak tisztán szervetlen savhalogenidjei is, pl. a klórszulfonsav, mélyet, mint kénsavmonokloridiot kell felfogni. Az említett savhalogónidcsoportok a festőanyagok fent ismertetett só- 75 képző csoportjaival hasítható vegyületekké átalakulni képesek. A savhalogénidmolekulában jelenlevő további helyettesítő, mely a reakeióterimék fokozott oldhatóságát, esetleg a célnak megfelelő 80 átalakítás után, megadja, tetszés szerinti dÍ8szociációképes csoport, pl. karbonil-, vagy szulfonsavesoport Jlíehet, melynek hatására a kapott vegyület anionként oldatba menni képes. Hasonló értelemben 85 hathat az OB-csoport is, melynek hidrogénatomja disszociálható, pl. fenolos OH-csoportok többértékű fenolokban vagy OH-csoportok, melyek legalább 2-bázisú szervetlen savak alkatrészei, mint ami- 90 lyen az OH-csoport az HO — SOi — Cl képletű klórszulfonsavban. Olyan helyettesítők, mfelyek a célnak megfelelő átalakítás után a kapott! termék 95 oldhatóságát megadják, pl. háliöigléHátomok, melyek tercier amitínal, pl. pírMinnel, trimietila'mimnal és trietiíaimiinnal kvaterner amötuoniiuinivegyülíetekké egyesülhetnek és ily módon elődézik, hogy a too kapott vegyület kationként oldódik. Hasonló módon hatnak más helyettesítők is, így pl. tercier aminoesportok. melyek halogénszénhidrogénekkel kvaterner vegyületekké egyesülhetnek, ezenfelül tio- i05 éter stb. A fentemlített oldhatatlan festőanyagok és az ugyancsak fentemlített savhalogenidek közötti reakció foganatosítására előnyösen a két pomponenst oldó- no szerül valamely tercier hígban, mint amilyen pridin vagy dimetilanilin, melegítjük. A reakciók foganatosítási módjára vonatkozó pontosabb adatok az alábbi példákban találhatók. 115