125397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szervetlen anyagú film előállítására

125397. 3 got oly töménységben is használhatjuk, amelyben az többé-ke vésbhé zselatinszerű vagy pépes és azt lényegében azonos vastagságban alkalmas hordozóra fel visszük. A 5 fentiekből'kitűnik, hogy a filmet bármely tetszőleges vastagságban állíthatjuk elő és hogy a szuszpenzióban lévő részecskék átlagos . nagyságának megfelelő megválasztásával különböző 'mértékben szilárd, hajlékony és 10 átlátszó filmeket készíthetünk. Nagy szemcsenagyságú szuszpcnziókból előállított filmek kevésbbé hajlékonyak és törékenyebbek. A szuszpenzióban levő szennyezéseik a rostos szerkezet képződéséi zavarhatják 15 és a kapott filmekben foltokat okozhatnak, { A bentonitból előállított filmek levegőn szobahőmérsékleten megszárítva, jelentős mennyiségű, például 8»/o vizet tartalmaznak 20 és vízben duzzaszthatók. Ez különösen alkálifémet tartalmazó természetes agyagoknál forog fenn. Oly agyagok, amelyekben az alkálifém hidrogénnel van helyettesítve, például «hidrogénagyagok», azt a 25 tulajdonsáigukat, hogy vízben duzzadnak, bizonyos mértékben elveszítik, ha azokat levegőn szárítjuk. Ha hidrogént nem tartalmazó agyagfilmeket 110 C°-ra vagy e fölé hevítjük, akkor azok dehidratálódSnak 30 és a vízben való duzzadóképességüket is elvesztik. A filmeket lassú dehidratálásuk után fehér izzásig hevíthetjük anélkül, hogy azok elroncsolódnának. Ezzel a hevítéssel oly terméket kapunk, amely 35 külseje és dielektromos tulajdonságai tekintetében a csillámhoz nagyon hasonló. Effajta használható terméket kaphatunk a filmek mintegy 300 C°-ra való hevítésével és egyidejűleg, nagy, például 70 kg/cm? 40 nyomás alkalmazásával. Ha több effajta filmet dehidratálásuk előtt egymásra fektetünk, majd nagy nyomással hevítünk, csillámszerű terméket kapunk. A filmek, miként már említettük, de-45 hidratálásuk előtt vízben felduzzadnak, azonban olajokkal, savakkal, alkáliákkal és egyéb erős elektrolitokkal szemben ellenállók és szétronesolás nélkül fehérizzásig beviíthetők. Az anyag tisztaságá-50 tói és a film vastagságától függően a film ^ lehet át nem látszó, illetőiéig tetszőleges mértékben áttetsző, sőt átlátszó is. A találmány szerinti filmek, illetőleg fo- • nalak igen tág körben alkalmazhatók, így 55 például mindazokban az esetekben, amelyekben eddig vegyszereknek ellenállá papírost, vagy villamosan jól szigetelő csillámot, műgyantákat, impregnált papírost, szövetet, vagy más hajlékom anyagot alkalmaznak. Miként már említettük, több egy- 60 másra fektetett, nagy nyomással, magas hőmérsékleten készült lemez külseje és. dielektromos tulajdonságai igen hasonlítanak a csilláméihoz. A filmek nem éghetőek, írásra vagy nyomtatásra alkalmasak 65 és magas hőmérsékleteknek ellenállnak, Hasznos terméket állíthatunk elő, ha me-: legen keményíthető mesterséges gyanta oldatával vagy ömledékével több filmet bevonunk vagy impregnálunk, majd az 70 ekként kezelt filmeket egymásra fekteit!jük, hevítjük és sajtoljuk, amikor rétegezett szerkezetet kapunk, amelynek jó dielektromos tulajdonságai vannak. A filmet felhevítjük például rozsda ellen 75

s védő festékbevonat alaprétegeként .egyébként rozsdásodó fém, például vas felületére. Eredménnyel használhatunk bentonitból álló oly szólt, amelynek átlagos szemcse- 80 nagysága mintegy 14 millimikron és amelyből a fentleírt eljárással kitűnően hajlékony, önhordozó, áttetsző, mintegy 0,025 mm. vastagságú filmet kapunk. Általában megjegyezzük, hogy gyakorlatilag jó ered- 85 meny kapható különösein oly anyaggal, amelyben a szemcsék nagyságrendje 0,05— 0.1 p.: Fenti eljárások folyamán csupán oly, filmek előállítására alkalmas, szuszpenziókat 90 vagy szólókat ismertettünk, melyeket centrif ugatással kaptunk. Ha bentonitnak vízben való szuszpencióját egy hétig vagy még tovább ülepítjük és ezután csupán a legfelső folyadékréteget választjuk le, úgy 95 közvetlenül oly szólt kapunk, amelyből önhordozó film állítható elő. A filmek előállítására való szuszpenziók töménysége különböző lehet. Ügy találtuk/ hogy l,5°/o-nál nem nagyobb töménységű 100 tiszta agyagszuszpenziók gélt alkothatniak. Sikerült azonban géleket előállítanunk, melyek filmek alakjában felvihetők és nem kevesebb mint 10»/o szilárd részecskékéit tartalmaztak. , 105 Nyilvánvaló, hogy nagyszámú különböző eljárást alkalmazhatunk avégett, hogy a bentonitot kívánt szemeseinagyságra hozzuk és hogy adott szuszpenzióbál a kívánt nagyságrendű részecskéket kiválasszuk. A szusz- no penziónak filmekké való feitdolgozására számos különböző módszer áll rendelkezésünkre. A fenti leírásban különösen a bentonitot említettük oly anyagok példájaként, 115 amelyekből filmek készíthetők. A duzzaszthatő, vizet könnyen felvevő, kolloidos, anizomelriás, poláros szervetlen anya-