125382. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és eszköz virágpor gyüjtésére
Megjelent 1940. évi november hó 15-ón. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI ISffiÜSÁG SZABADALMI LEIRAS 135382. SZÁM. XX/a. OSZTÁLY. — K. 14671. ALAPSZÁM. Eljárás és eszköz virágpor gyűjtésére. Kvibinyi László volt várm. g&zű. egy. titkár Budapest. A bejelentés napja 1939. évi február hó 6. A virágpor a növények virágzatának porzótok jaíban fejlődő hím csírasejt, melynek természetes hivatása, hogy a virág bibéjére jusson és azt megterméke© nyítse. Számos növénynél a spórtaképződés igen bőséges. Nem ritkán egész felhői észlelhetők a szálló virágpornak. A kultúrnövények tekintélyes része bővirágpor termést ad, aminek fölöslegét érdemes be-10 gyűjteni. A virágpor mikroszkopikus méretű, tömör sejt, mely nyugodt levegőben gyorsan ülepszik, termő tokjából könnyen kipereg s csekély rázkódásra már özönével 15 huH az érett spóra. A spóra nagy életerejű csirasejt; szikkasztható, beszárítható, szitálható. Nem romlékony, nem tapad össze; jól csomagolható, szállítható; iparszerű begyűjtésre, kezíelésre és fel-20 használásra alkalmas. Táptartálma jelentékeny, de a benne rejlő, különleges hatóanyagok, még kellőleg fel nem derített, élettani és gyógyító értéket képviselhetnek. Ez idő szerint csupán néhány rovar-25 fajnak, ezek .között: á móheknek képezik nélkülözhetetlen táplálékát. Különösen a pázsitfélék virágpora alkalmas a begyűjtésre. Kiválóan a tengeri és a rozs, de a kender, a barkás vi-30 rágú cserjék, a fák és még igen nagy számú vad- és termesztett növény szüretelhető virágporra, éppen talán különleges becsű szolgáltatása miatt. Egy tengeri tő virágzata 2 gr spóra termést is 35 szolgáltathat, így 1 ha területen 200 kg virágpor szüretelhető. A találmány szerinti eljárás alkalmazásánál a virágzatot rázkódásba hozzuk és a kipergő virágport alátartott felületeken fogjuk fel. Az eljárás lefoilytatásahoz ÍO a rajzon feltüntetett eszközök szolgálnak. Az 1. ábra felülről nézve, a 2. ábra használat közben, oldalról nézve, kanálszerű, virágporgyüjtő eszközt tüntet fel, amely kerekded idomú, kanálszerűén mé- 45 lyített, leginkább fémlemezből készült (a) gyűjtő tálcából áll, mely a növényiszár befogadására, egyik irányban, középtájig i(.b) beréselt, továbbá a réselés irányába esőleg i(c) befolyónyílással van ellátva. 50 A befolyó nyíláshoz az (a) tálca alá szájadzó, csöves (d) nyélrész van szilárdítva, ferdén tűzött állásban, mely nyélnek szabad vége, kihúzhatólag, az alól zárt, csöves (©) nyélhosszabbításba illeszkedik. A 55 (c) befolyó nyílásra, rovar vagy más idegen anyag visszatartása céljából, szitaszövet van erősítve. Gyűjtésnél az (a) tálcát a virágzat alá helyezzük úgy, hogy a virág szára (b) 60 résbe kerül s egyben az eszközt oldalra mozgatjuk, mire a rázkódó virágzatból a spórák a tálcába hullnak. A tálcából a virágpor a nyél belsejébe ömlik s időnként az alsó nyélből kitölthető. Ez a kó- 65 szülék a kukoricavirágpor gyűjtésének alkalmas eszköze. Használható kendernél, ciroknál, stb. is. A kender, rozs és egyéb alacsonyabb, sűrűállású, bő spóratenmő növényzetek 70 virágporának gyűjtésére való eszközt a 3. ábra felülről tekintve mutatja be. Leginkáb fémlemezből készült, egyenkint elhegyesedő, hosszúkás (f) vályusor fésűfogszerűen sorakozik egymás mellé s a 75 vályúk eyiegyesedő végeivel ellenteftt ré-