125372. lajstromszámú szabadalom • Villamos jelátviteli berendezés
íass^. á (6) keverő készülékbe vezetnek, mely így a közvetlen jelhez és a késleltetett, gyengített és átfordított közvetlen, jelből álló kiigazító jelhez jut. 5" Ha a műhálózat (7) bemeneti végszorítóinál a jel S' = V (t), mikor is f (t), f (t) értéktől eltér, amivel az előbbi a zavaró mellékjelet tartalmazza, a kiigazító mű hálózat (8) kimeneti végszorltóin a jel 10 S" = f (t) — Kf (tr-O) amplitúdója. E körülménynél fogva, ha S' értékét a fenti összefüggés f (t)-ben kifejezve határozza meg, S", S értékével ismét egyenlővé vá lik, vagyis a kiigazító műhálózat kimene 15 tében a kezdeti jel visszhang-hatások nélkül jelentkeaik. Az 1. ábráról megállapítható, hogy az (1) és (2) útág, bár azokat vázlatosan csak egy egyszerű vonal jelöli meg, bárminő •20 a célnak megfelelő átviteli közeg, pl. két vagy több huzalos átviteli vonal, közöstengelyű kábel, dielektromos vezető lehet, sőt azt más „fajtájú, kapcsolat, pl. rádiókapcsolat is képezheti. 25 Bizonyos esetekben, pl. közöstengelyű kábeleknél, hordozó hullám: üzemű átvitelnél, vagy rövid hullámű energia átvitelnél a létesülő visszaverődéseknek a frekvenciától. függő amplitúdójuk van. 30 Ily esetekben az (5) gyengítő készülékkel szelektív áramkör oly módon áll összeköttetésben, hogy a mesterségesen késleltetett jelnek a frekvencia függvényéiben oly megfelelő jellemzői vannak, melyek a kí-35 vánt kiigazítás szempontjából szükségesek. • . Midőn a zavaró mellékjelek nagyszámú különböző viszaverődésekből jönnek létre és ugyanolyan rendű, de egymástól eltérő 40 időkésedelemmel rendelkeznek, a fő jel útjaiban fellépő húzódás azoknak a zavaró mellékjeleknek összege, melyeknek Pi pillanatnyi amplitúdója: P1= =af(t—("}), ahol oc, © függvénye, 45 vagyis a = 9 (®) ' A teljes húzódasi Pi amplitúdója p1 sp l = í: ? (0).f(t-0) a. teljes jelet pedig S' = í (t)+ S 9 (©). f (t — ©) 50 képlet adja meg. Ebben az esetben a találmány szerint, a kiigazító műhálózatot az előzőkben utall (1) xítághoz hasonló több «.tággal látjuk el, vagyis bizonyos számú oly útággal, f>§ melyek külön-külön az <"> és a egy-egy értékének megfelelően más-más időkésede] -met mjutatnak fel. Az útágak száma a visszhangok valóságos számával, vagy egy tetszés szerint választott kisebb számjmlal egyenlői, mikor 60 is nyilvánvaló, hogy a kiigazítás annál pontosabb, minél nagyobb az alkalmazott útágak száma. Midőn az átviteli közeg eléggé nagy távolságú és azt pl. nagy hosszúságú közös- 65 tengelyű kábel alkotja, az eredő ós a kábel impedancia szabálytalanságai folytán előálló viszaverődések okozta zavaró. mellékjel oly exponenciális „elhúzódást" közelít m|eg, mely a következő összefüg- 70 géssel jellemezhető melyben <p (("V, f) ß . e jellegű, ahol ß állandó. Ez esetben a találmány szerint, a nein 75 kívánt elhúzódás kiigazítását, műhálózatnak a berendezés átviteli közegébe való beiktatásával foganatosítjuk, mely m'űhálózat a ténylegesen fennálló elhúzódáshoz nagyon közel eső exponenciális elhú- 80 zódás kiigazítását eszközli. Ilyen mlűhálózatok két példaképem kiviteli alakját a 2—3. ábrák szemléltetik. A 2. ábrán a találmány szerinti kiigazító-áramkör oly műhálózatból áll, mely- 85 nek E2 ellenállással áthidalt soros kapcsolású C kapacitás egy-egy oldalán iiiellékzárban fekvő El, R3, két ellenállással képezett AB ós DE, négy végszorítója van. Az El és R3, továbbá C és B2 érté- 90 keinek a következő viszonyban kell egymással állniok: CR2 = T R2/R3 = ß Az RÍ ellenállás, eléggé kisértékű ahhoz, hogy befolyását a műhálózat létesítésénél 95 végzett számításoknál ne vegyük figyelembe. A 3. ábra szerint a kiigazító mjűhálózatnak négy, AB és DE végszorítója van, melyek előnyösen egy árnyékolt rácsú V JQQ léghíjjas kisülési eső elemeivel állanak összeköttetésben. E cső pl. ötsarkú (pentóda) <p belső ellenállású cső lehet, mely az Ra anódáramköri ellenálláshoz képest nagy értékű. A katóda kör ellenállásának íos. olyannak kell lennie, hogy C. Re = T és [A .Be = ß melyben JJ. a eső karakterisztika meredeksége mhokban.
