125367. lajstromszámú szabadalom • Berendezés torzitások elhárítására katódasugárcsöveknél

125367. 1. ábra találmány szerinti mágneses el­rendezést tartalmazó katódasugárcső váz­lata. A 2. ábra a katódasugárcső képernyőjének .5 a katóda irányában vett felülnézető. A fcatódasugárcső léghíjjas üvegburájá­nak hengeres 1 ré.sze és tölcsórszerileu táguló 2 része van. A katódasugárnyaiá­bot a 4 vezérlőéicktródáival körülvett, köz-10 vetett hevítésű 3 kaitóda, az 5 szívóanóda és ia 6 gyorsítóetektróda létesíti. A cső továbbá két pár 7 és %, 9 eltérítőlemezt és 10 világítóernyőt tartalmaz. A bura alak­jához igazodó, vasból készült 11 fém­il5 köpeny a csövet körülveszi és ezt külső' villamos és mágneses mezők hatásával .szemben védi. Üzem közben a két eltórítőlemézpár egy-egy lemeze a 6 gyorsítóelektródáh.oz 20 csatlakozik, a többi lemezre pedig külön­böző, a 6 elektróda feszültséghez képest ingadozó potenciálokat kapcsolunk. Ha további szerveket nemi- alkalmazunk, a részarányt'alari potenciáleloszlás követ-25 keztében a katódsugárnyaláb elterelődése zavart szenved, úgy hogy a lemezek kö­zött uralkodó feszültségeknek pontosan liióg nem felel. Ha pl. az eltérítőfeszült­ségeket úgy választjuk, hogy a cső 10 '30 világítóernyőjén derékszögű négyszögű alaknak kellene megjelennie, az adódik, hogy a derékszögű négyszög Helyett gyak-' rali trapézalakií ábra rajzolódik. Ezt az alakot a 2. ábrán ABCD ádjá meg. 35 A találmány szerint oly elrendezésű 12, 13, 14, 15, 16, 17 inágnessarkokat aklalma­zunk, amelyeknek az eltérítési helytől való távolsága nagyobb, mint a felcsapó­dást helytől, a 10 világítóernyőtől, való 40 távolságuk. E mágnessarkok inhomogén mágnesmezőket létesítenek, melyek oly irányúak és a képfelületen oly elosz­lásúak, hogy a katód asugarakra a torzí­tott részeket korrigáló erőket fejtenek ki. 45 Ezeknek az erőknek pl. az A és B sakkokon ellentétes irányiaknak kell lenniök ós a mágneses mezőnek, az egész képfelületen át véve, inhomogénnek kell lennie. Ezt nem érhetjük- el olyan korrigálomezővel, 50 mely abban a körzetben van vagy azzal a körzettel határos, ahol az elhajlás végbe­megy, mert ehhez a nyalábcsatorna o he­lyen túlságosan keskeny. Hogy itt a szük­séges egyenetlenségeket elérhessük, oly -55 erős mezőre lenne szükségünk, hogy a nyalábcsatorna erős eltolódása adódnák. Az ennek révén előidézett zavar még kedvezőtlenebb lenne, mint a mágnesmező réven kiküszöbölt torzulás. A foganatosítási példánál alkalmazott »w mágnessarkok a mágnes jármot alkotó 11 védőköpenyhez vannak erősítve- Ha tra­p'ézalákú torzítást kell kiegyenlíteniök, a trapéz A—B alapvonalának egyik és má­sik oldalán az, m középvonalhoz képest 65 részarányosán két-két, eltérő polaritású mágnessarkot rendezhetünk el. A 2. ábra szerint az alapvonal egyik oldalán a 12 és 13 mágnessarkok, másik oldalán pedig a 14 és 17 mágnessarkok vannak. Sok 7(> esetben ez a négy sarok elégséges. Aján­latos azonban, hogy a 12 és 13, illetve 14 és 17 sarkok közötti távolságot a 12 és 17, illetve 13 ós 14 sarkok közötti távolságnál nagyobbra válasszuk, hogy az A—B alap-já­rónál ne görbüljön. A 12 és 17 sarkok kö­zötti, valamint a 13 és 14 sarkok közötti meiző előnyösen erőseibb, mint a 12 ós 13 közb'tti és a 14 és 17 közötti mező, mely oly kis befolyású legyen, hogy gyakor- h." latilag nem zavar. A korrekciót még javíthatjuk, ha a trapéz rövid C—D párhuzamos oldalát is négy mágnessárok köze zárjuk, melyeket & 2. árán á'l4; 15, 16 ós 17 sarkok alkotják. 85 Á berajzolt görbék egy erővonal lofolyá-«' sát tütnétik fel, míg a mágnesmezők ré­vén az elektronokra kifejtett erőket az áb­rán, nyilak jelölik. Kitűnt, hogy ezek az erők a trapéz álló oldalait közepük körül 90 forgatják úgy, hogy derékszögű négyszög keletkezik. Az álló A—B és C—D oldalak közepén mágneserőknek működniök nem szabad. Hogy az e helyen esetleg még jelenlévő 95 tu-őkot ártalmatlanná tegyük, a 14 és 17 mágnessarkokat, mint a rajzon látható, kissé eltolhatjuk a tengelyvonal irányá­ban, úgy hogy a mágneses mezőerősség sugárirányú komponenst kap, mely sugár- 100 eltérítést nem idéz elő, míg középen a su­gárirányra ferde komponens csökken vagy nullává is válhat. A találmány egyik fontos előnye, hogy az anódafeszültséghez részarányosán vál- 105 tozó eltérítőfesziültségeikh'ez ugyanazokat a csöveket alkalmazhatjuk, mint rész­aránytalanul ingadozó eltéirítőfeszültsé­gakbjez. Az utóbbi esettben csupán a cső­burkolatot kell alkalnias mágnessarok- 110 rendszerrel ellátnunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom