125365. lajstromszámú szabadalom • Berendezés többrácsos kisütőcsővel
Megjelent li»40. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRALYIÄ^HÄ SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135365. SZÁM. VII/J. OSZTÁLY. P. 9333. ALAPSZÁM. Berendezés többrácsos kisütó'csó'vel. N. V. Philips' Gloeilampenfabrieken cég-, Eindhoven-be» (Németalföld). A bejelentés napja 1939. évi január hó 2. Németalföldi elsőbbsége 1938. évi január hó 4. A találmány többrácsos kisütőesövet tartalmazó berendezés, amelyben a bemenőcsillapítást és a ráeskapacitás változásait különböző vezérlőráesfesaültságek 5 számára csökkentjük, sőt esetleg teljesen is megszüntetjük, A találmány a következő meggondoláson alapul: Vizsgáljunk egy triódát, amelyben az ÍO elektronáram a katódától az anódálioz a vezérlőrács mentén folyik. A rácson a rajta tovafolyó negatív töltés elektrosztatikus hatás révén bizonyos pozitív töltést indukál, mely a tovafolyó negatív töltés, 15 ennélfogva az elektronáram erősségétől íügg. A katóda és/vagy a vezérlőnács tehát kondenzátorfegyverzetnefc tekintendők. Amíg áramátmenet nincs, a töltés a rá-20 csőn negatív és a irájesfeszültsággel egyenes arányban változik, úgy hogy lefolyása egyenes vonalú. Áramátmenet esetén azonban tértöltés létesül, mely a rácson pozitív töltést indukál, ha pedig a 25 triódán telítési jelenségek mutatkoznak, a vezérlőrácsfeszültség bizonyos értékeinél az áram többé nemi növekedik, úgy, hogy az indukált töltés ismét csökken, mivel az elektronok nagyobb sebességgel kezdenek 30 vándorolni és ennélfogva kisebb tértöltést eredményeznek, A kíápaeitásváltozásofc ,a rácsfeszültség változásánál tehát ai tértöltés ós a telítési jelenségek következtében nem állandóak1 , 35 mely eset bekövetkeznék, ha az indukált töltés a negatív rácsfeszültséghez viszonyítva arányosan változnék, hanem kezdetben, tehát nagy negatív rácsfeszültségnél, nagyok, végül pedig csökkennek, hogy azután az elektronáram;'.telítési kör- ^ zetében legkisebb értéküket érjék el. Nagyfrekvenciáknál az elektronok futási ideje folytán nehézségek támadnak, mert emiatt a tértöltés a nagyfrekvenciákat nem képes többé követni. A rács 4& és/vagy katóda közötti kapacitás ennek következtében nem vezet többé tisztán wattmentes áramot, hanem fáziseltolódás megy végbe, úgy hogy wattkomponens adódik. A irács és katóda közötti kapaci- ^ tásváltozastól függően tehát a bemenőáram csillapítása pozitív vagy negatív. Ezek a jelenségek! azonban nehézségeket okoznak, egyebek között a rácskor hangolásával kapcsolatban, és a negatív csilla- *pítás következtében nem kívánatos öngerjedési jelenségek lépíhetnek fel. Az egyiket és a másikat, is a rajz la—Id, ábrái kapcsán magyarázzuk meg. Az la. ábrán egy telített trióda anódáramrácsfeszültség-kárakterisztikája lát- 60 ható, az lb. ábra pedig a Q töltést a —V rácsfeszültség függvényében mutatja. Ha töltési és telítési jelenségek nem lépnének fel, a töltés lefolyása a 2 vonalnak felelne, meg. A gyakorlatban azonban tértöltés 65 keletkezik, amikor elektronáram kezd folyni, így a Q értékl gyorsabban növekedik, tehát — Vgl -el nem arányos. A telítési körzet közelében azonban az elektronáram többé nem erősödik, minek folytán 70? Q is kevósbbó erősen növekedik.
