125295. lajstromszámú szabadalom • Fényívoltással dolgozó villamos kapcsoló

135295. 8 ívelektróda futóeflületére és a mozgatható kapcsolódarábhoz tartozó 41 fényívsziarvra lép át és azon végigfut, amíg ki nem alszik. A 36 fényívelektródán végigfutó fény-5 ívtalppont mindaddig nem megy át a 39 vagy 40 fényívelektródák egyikének futófelületére, amíg a járulékos • 37 oltócsévében a feszültségesés nagyobb, mint a 36 fényívelektróda futófelülete és a 39 vagy 10 40 fényívelektródák egyikéneik futófelülete közötti fény ív útja menti feszültségesés. A fény ív talppontja csak akkor megy át a 39 vagy 40 fényívelektródák egyikére, ha a járulékos oHőmenetekben a feszült!5 ségesés kisebb, mint e fényívben végbemenő feszültségesés. Ennek az az előnye, hogy a fényív talppontja bizonyos áramerősségek esetén bizonyos helyeken nem vesztegel. A fény-20 ívnek különböző áramerősségek esetén a párhuzamosan futó fényívelektródák egyikére vagy másikára való vezérlése végett célszerű, ha a különböző áramerősségek esetén hatásossá váló fényívelektródák 25 futófelületei, melyeket célszerűen élükre állított sínek alkotnak, különböző szintekben vannak- Hogy a mindenkor hatásossá váló oltómezőket necsak a fényív áramának erőssége, hanem járulékosan a fényív 80 talppontjának: mindenkori helyzete is befolyásolja, a párhuzamosan egymás mellett futó fényívelektródák futófelüleltei közötti szintkülönbséget a megszorítás helyétől kifelé változóra is méretezhetjük. 35 Előnyös, ha különböző áramerősségek esetén hatásossá váló fényívelektródák futófelületeit különböző hosszúra méretezzük. Ha például a 8. ábra szerinti példaként! kiviteli alak esetében a 36 fény ívelektróda 40 futófelülete hosszabb, mint a 39, 40 fényívelektródák futófelülete, úgy elérhető, hogy a kis áramerősségű fényív először a normális és a járulékos oltómező hatása alatt a kapcsolási hely közeléből igengyor-45 san -eltávolodik, amint azonban a fényív talppontja a 39, 40 fényívelektródák futófelületét elhagyta, a 36 fényívelektróda futófelületén való továbbhaladása következtében csökkentett, a normálisan egye-50 dűl hatásossá váló 31 oltómeneteik létesítette oltómező hatása alá kerül. Ez például oly eseteikben előnyös, amelyekben a fényív a kapcsolás helyének közeléből először gyorsan eltávolodik, azután azonban 55 viszonylag lassan kell különösen kedvező oltási feltételeikkel rendelkező zónán, például hőelvonó falak közötti szűk résein áthaladnia. Adott esetbein előnyös lehet, ha a fényív talppontja által megtett ú)t| meghatározott helyétől a normális oltó- 60 mezővel szembeható oltómiazőt teszünk hatásossá és így a fényívet különleges módon kiigazítjuk, visszatartjuk, vagy másképpen befolyásoljuk. A 10. ábrán a 36, 39, 40 fényívelektró- 65 dáknak a 8. ábra X—X vonala mentij metszete látható, mely az élükre állított sínek alkotta fényívelektródák futófelületei közt, az ábrázolt példakénti kiviteli alak esetén meglévő szintkülönbséget mu- 70 tatja. A fényívtalppontjának az egyik futófelületről a másikra való átlépését azzal is elősegíthetjük, hogy a fényívelektródákat egészben vagy részben különböző szerkezeti anyagiból készítjük. Az' egyik részt 75 például vörösrézből, a másik ezzel párhuzamosan futó részt vasból állíthatjuk elő. Szabadalmi igiéngpipntok: 1. Fényívoltással dolgozó villamos kap- 80 csoló, amelynél a fényív-keletkezésie után oltóhatású meneteket iktat a fényívelektróda útján az áramkörbe, melyre jellemző, hogy a fényívelektródára átlépő fényív útján hatásossá 85 tett oltómenetek egyrészt a bekapcsolt állapotban állandóan áram alatt álló kapcsolórészhez, másrészt a fényívelektródához úgy vannak csatlakozitatva és térbelileg akként vannak, el- 90 rendezve, hogy az oltómenetekhez kétoldalról csatlakozó áramutak elektromágneses hatása az oltómező hatását támogatja. 2. Az 1. igénypont szerinti kapcsoló ki- 95 vi teli alakjaj különösen oly villamos kapcsoló, melynek résszerű fényívkamrája van, melyre jellemző, hogy az egyik, szarvalakú fényívelektróda a hozzá vezetés csatlakozási helye és 100 a fényív kezdeti kiindulási pontja közötti helyen meg van szakítva és hogy e megszakítási hely mindkét végét azok közé iktatott oltócséve villamosan áthidalja. 105 3. A 2. igénypont szerinti kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az oltócsévét és annak magját a fényívs'zarv egészben vagy részben körülveszi és azok a kamrafalak közt, ill©- 110 tőleg kamrafalakban vannak. elhelyezve. 4. Az 1—3. igénypontok bármelyike szerinti kapcsoló kiviteli alakja, melyre jellemző, hogy az oltócséve és a fény- 115 ívszarv egyetlen, célszerűen kimetszé-