125294. lajstromszámú szabadalom • Feszültségeket optikailag jelző villamos kisütőcső

Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI mS|% SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 125294. SZÁM. ' Vll/d. (VJI/j.) OSZTÁLY. — P. 9608. ALAPSZÁM. Feszültségeket optikailag jelző villamos kisütó'cső. N. V. Philips' Gloeilaiupeiifabrieken cég', Eindhoven-ben (Németalföld). A bejelentés napja 1939. évi június hó 23. Németalföldi elsőbbsége 1938. évi június hó 25. A találmány feszültségebet optikailag jelző villamos kisütőcső, melynek legalább részben átlátszó burája egyebek között kaíódából és teljesen vagy részben való vi-5 lágítá&ra késztethető anódából álló elektródarendszert tartalmaz akként, hogy ez a fényjelenség a bura felső végén keresztül kívülről megfigyelhető. Ismereteseik már olyan villamos kisütőesövek, amelyek.íO ben pl. tálaloM anódát fluoreszkáló anyag borít,'" amelyet rácsapódó elektronok teljesen vagy részben világításra késztetnek, mely jelenséget az átlátszói bura felső végén keresztül kívülről meg lehet figyelni. A 5 fényjelenség nagysága függ a rákapcsolt feszültségtől. Az ilyen cső pl. akként szerkeszthető és oly kapcsolásiban rendezhető el, hogy az anódán világító kereszt válik láthatóvá, amikoris e kereszt szárainak sze-0 lessége a rákapcsolt feszültség mértéke. Az ilyen cső oly elektródarendszert tartalmaz, amelynél a fluoreszkáló anóda ós a katóda között rúd- vagy sáv-alakú vezérlőelektróda van, amelynél a fluoreszkáló 5 felület szélességét meghatározó feszültség a jelzendő feszültségtől függ. E már ismert csövek egyik sajátos foganatosítása szerint a vezérlőelektródát egy triódás vagy pentódás erősítőrendsaer anódájával kötik ) össze és a jelzendő feszültséget ennek az erősítőrendszemek vezérlőrácsára kapcsolják. Az e rácsra kapcsolt feszültség állapítja meg az erősítőrendszeren átmenő áramot és ennélfogva az anóda és a vele i összekötött vezérlőelektróda potenciálját. A fluoreszkáló felület nagysága függ a vezérlőelektróda, tehát a jelzendő feszültségek potenciáljától. Javasoltak feszültséget jelző olyan optikai csöveket is, amelyeknél a jelzőanóda 40 oly vékony, hogy ezt az anódát rácsapódó elektronok teljesen vagy részben izzásba hozzák. A fényjelenség nagysága e csöveknél is a jelzendő feszültségtől függ. Kitűnt, hogy az ilyen csövek hátránya, hogy 41V az anóda világításra késztetett része és nem világító része közötti kontraszt gyakran túlságosan kicsiny ahhoz, hogy azt kívülről rácsapódó, csak némileg erős fény esetében még élesen megfigyelhessük. E kis- 50 mérvű kontraszt okaiként többet lehet meg- ' adni, egyebek között azt a tényt, hogy a fényjelenség mind fluoreszkáló, mind izzó anóda esetében is igen gyenge. Ehhez járul az a hátrány, hogy különösen fluoreszkáló 55 anódát tartalmazó csöveknél az idő folyamán a fényerősség csökken, minekfolytán a, kontraszt még gyengébbé válik. A fényjelenség rossz észlelhetőségének további oka a bura felső végének kivitele. E szerkezet- 60 nél ugyanis a közönséges villamos kisütőesövek rendes, kupolaalakú felső végéből indulták ki, mely közönséges kisütőcsőveknél ezek belsejét nem kell megfigyelni. Miután az ilyen csövek felső vége többnyire 65-meglehetősen erősen görbített, azonnal belátták, hogy optikai jelzőcsövekhez a feliső végnek kissé eltérő alakítása kívánatos * lenne. Ragaszkodtak azonban ahhoz, hogy az eredeti görbületet csak kevéssé lehet 70-változtatni!, ha a kényelmes előállítást lehetővé tenni, továbbá külső nyomással