125290. lajstromszámú szabadalom • Távcsőrendszer távolságmérők számára

Megjelent 1940. évi november hó 15-én. MAGYAR KIRÁLYI »S» SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEÍRÁS 135290. SZÁM. Vll/d. OSZTÁLY. — Z. 2311. ALAPSZÁM. Távcsőrendszer távolságmérők számára. Carl Zeiss gyári cég, Jena. i A bejelentés napja 1940. évi január hó 31. Eltekintve a sugárellérítő tükörrendszerektől, távolságmérők számára való távcsőrendszerck általánosságban tárgylencséből és szemlencséből állanak. A lávcsű-5 képsíkban mérőjegyeik vagy mórőjegycsoporlok vannak, amelyeknek segélyével a távolságmérést hajtjuk végre. Bizonyos esetben kívánatos a rendelkezésünkre álló mérőjegyet vagy mérőjegycsoporlol más 10 mérőcél, pl. szögek mérésére való mérőjeggyel vagy mérőjegycsoportlal kicserélni. Azonban a két mérőjegy kölcsönös mechanikai kicserélésének feltétele, hogy a távolságmérő eszközök nagy érzékenysége 15 miatt a mechanikai váltóberendezés rendkívül nagy pontossággal legyen megmunkálva, hogy mérőinba forrástól mentes legyen. A találmány tárgyánál ilyen hibák alap-20 elvileg ki vannak küszöbölve és pedig úgy, hogy a mérőjegyek a távcső többi tagjával szilárd összeköttetésben vannak, és c szilárd összeköttetést, az egyik jegyről a másikra való átmenetnél, nem kell meg-25 bontani. E javítást elérhetjük, hogy a két mérőjegyet a távcsőrendszer ben úgy rendezzük el, hogy az egyik a 'tárgylencse gócsíkjában és a másik a szemlencse gócsíkjában fekszik és azonkívül járulékos 80 fénytörő optikai elem van alkal'mazva, mely váltakozva a tárgylencse góesík előtt, vagy után a, .képsugárjáratba iktatható- E feladatot egyazon eredménnyel úgy is megoldhatjuk, hogy különben hasonló felépí-35 lésnél két járulékos fénytörő optikai elemet alkalmazunk, amelyekel váltakozva a megfelelő helyen a sugárjáratba iktatunk. Járulékos optikai elemnek síkpárhuzamos lemezek, valamint g3T

üjtő- vagy szórólencsék is jönnek tekintetbe. Lencsék al- 40-, kalmazása azon előnnyel jár. hogy általánosságban a járulékos optikai elemnek vastagsága kisebb lehet, mint a milyen a síkpárhuzamos lemez vastagsága. Hátrányos azonban, hogy lencsék alkalmazása- íbval a távcsőkép helyzete és minősége függőségben, van c lencsék akaratlan sugárirányú vagy tengelyirányú eltolódásaitól., A lencsék különösen nagy pontosságot és igazítást csak távolságok mérésénél, igé- 50 nyelnek, míg más mérőcélokra olyan pontosság elegendő, mely aránylag egyszerű technikai eszközökkel • érhető el. Ezért ajánlatos, mindig a tárgylencse gócsíkjában, fekvő jegyet távolságok mérésére meghatá- 55-razni, mert o gócsík a távesőképsíkkal akkor esik egybe, ha a sugár járat e sík előtt a járulékos optikai elemen nem hatol át. A rajz a találmány három példaképem kiviteli alakját metszetben tünteti fel^ m A távcsőrendszerek mindegyikének (a) tárgylencséje és (b) szemlencséje van. Az összes (a) tárgylencsék góelávolságai, az összehasonlítás céljából, a különböző példáknál egyenlőknek van felvéve és hasontó 65 módon a, szemlencsék góctávolságai is. A távcsőképsíkok (c)-vel vannak jelölve. Az első kiviteli példánál (1. ábra) a (d) tárgy lencsegócsík a (c) távcsőképsíkkal egybeesik. É síkban az (c) jegy van, mely 70' a távolság mérésére van rendelve. A (c) sík illán a síkpárhuzamos (f) üveglemez a sugárjáratba, van iktatva. Ez (f) üveglemeznek hatása, hogy nem a (b) tárgylencse (g) gócsíkja pontjaiból kibocsátott sugár- 75-nyaláb, hanem a (b) szemlencsén való át-