125286. lajstromszámú szabadalom • Berendezés módosított villamos vivőhullámok visszamódosítására vagy nem módosított nagyfrekvenciájú villamos hullámokkal átvitt jeleknek hangfrekvenciájú jelekké való átalakítására

2 la^asq. A (Bl) telep pozitív sarkával a (k) katód és negatív sarkával az (R) egyen­irányító áll összeköttetésben, amely az áramot a rajzon megadott nyíl irányában 5 bocsátja át. Az (R) egyenirányító kimenő vezetéké az (X) ponthoz csatlakozik. Az (X) ponttal továbbá az (r2) és (rl) ellen­állás egyik vége, valamint a (c3) Konden­zátor egyik oldala áll összeköttetésben. Az 10 (r2) ellenállás másik vége közvetlenül a (vl) vezérlő rácshoz, azf (rl) ellenállás másik vége a (3) vezetékhez és a (c3) kon­denzátor másik oldala' a (4) vezetékhez csatlakozik. A (V) kisülési cső anódköré-15 ben (B2) telep, (r4) ellenállás és a (T) transzformátor (w2) primertekerose fek« szik. A (T) transzformátor (wl) szekunder -tekercsének •vógszorítóival a (h) távbeszélő hallgató áll összeköttetésbn. Az (S) kap-20 csolónak a teljes vonalakkal megrajzolt helyzeitbe való átállításával a (T) transz­formátor (w3) tekercse a (v2) árnyékoló rács áramkörébe iktatható, mikoris a (w3) tekercs a (c4) kondenzátorral rezgő kört 25 alkot. A (V) kisülési csőben (v3) védőrács is van, úgyhogy a használt kisülési cső diódával kombinált ötelektródos eső. A berendezés a következő módon műkö-30 dik: Az adóállomás hangfrekvenciával módo­sított nagyfrekvenciájú rezgéseit, amelye­ket lehallgatni kívánunk, a lehallgató be­rendezés bevezető áramkörének (1, 2) vég-35 szorítóihoz vezetjük. Ezek a rezgések pél­dául távírójelek vagy távbeszélőjelek le­hetnek. A hozzávezetett rezgések a (cl) kondenzátoron át a (V) eső diódájához jutnak, amely a hangfrekvenciával módo-40 sított nagyfrekvenciájú rezgéseket hang­frekvenciájú rezgésekké módosítja vissza. A keletkező hangfrekvenciájú feszültség a (P) feszültségosztónak a kívánt erősség szerint beállított (p) pontjától a (c2) kon-45 denzátoron át a (V) eső (vl) vezérlő rá­csához jutnak. Az előzőkben említett vétel esetén az (S) kapcsolót a szakadozott vo­nalakkal megrajzolt helyzetbe hozzuk, aimikor a (V) eső erősítő gyanánt műkö-50 dik és az erősített hangfrekvenciájú jelek a kivezető áramkörbe iktatott (w2) primer tekerccsel csatolt (wl) szekunder tekercs­hez kapcsolt (h) hallgatóban hallhatók. Vivőhullámos távírójelek lehallgatása 55 végett az; (S) kapcsolót a teljes vonalak­kal1 megrajzolt helyzetben használjuk, mikoris a (V) cső (v2) árnyékoló rácsá­val a (w3) tekercsből és a (c4) kondenzá­torból álló rezgőkör áll összeköttetésben. Az (S>) kapcsoló e helyzetében a (w2) tekercs 60 visszacsatoló alkateleim gyanánt működik, a (V) cső tehát hangfrekvenciánál beger­jed, ha a cső meredeksége elég nagy. A hangfrekvenciájú jelek a (w8) és (wl) te­kercsek útján a (h) hallgatóban hallha- 65-tókV A hang magassága a (w3) tekercs és a (c4) kondenzátor méreteinek választása -val határozható meg. A (V) cső meredekségét, illetve a cső begerjedését a bejövő nagyfrekvenciájú 70 jelek vezérlik. Amíg jelek nem érkeznek, az (X) pont feszültsége a (k) katód 'fe­szültségével egyenlő. Az (R) egyenirá­nyító ugyanis abban az irányban, amely­- ben az áramot nemi ereszti át oly iiagy el- 75 lenállás, hogy a (Bl) telep feszültségléből a (p) feszültségosztón, (rl) ellenálláson és (R) egyenirányítón át csak elhanyagol­ható rész jut. Ha azonban a (V) cső (vl) vezérlő rá- 8° csanak feszültsége a (k) katód feszültségé­vel egyenlő, akkor az anódáram aránylag nagymértékben megnövekedik, úgyhogy az (r4) ellenállás mentén nagy feszültségesés lép fel és az anódfeszültség kicsiny lesz. 85 Ez esetben a cső meredeksége kicsiny és így a (v2) árnyékoló rács feszültsége vál­tozatlan marad és mert ez a feszültség nagyobb, mint az anódfeszültség, az összes áram a (v2) segéd rá cslioz Folyik, tehát a 90 cső nem gerjed be. Ha tehát jelek nem érkeznek, hangot nem hallunk. IIa a diódához elég erős "jelek étkeznek, a (p) feszültségosztó mentén feszültség esés lép fel, mikoris az (rl) ellenállás és 95 a (p) feszültségosztó közös pontja a (',)) vezetéken át negatív feszültséget kap. Az (X) pont ily módon a katodfeszültséghez képest negatív feszültséget kap. Minél erő­sebbek a beérkező jelek, annál nagyobb az 10C (X) pont negatív feszültsége. Amint azon­ban az (X) pont negatív feszültsége na­gyobb, mint a (Bl) teleit negatív sarká­nak negatív feszültsége, az (R) egyen­irányítón áram megy át és bizonyos jel- IQE erősségen túl az (X) pont feszültsége a jelek erősségétől függetlenül a (Bl) telep negatív sarkának feszültségével egyenlő. Ugyanilyen feszültsége van ekkor a (vl) vezérlő rácsnak. A (B4) telepet úgy vá- U< lasztjuk, hogy az említett esetben a csőnek nagy meredeksége legyen. Ily módon, amíg jelek érkeznek, a cső erősítése nagy és begerjed, mikoris a (h) hallgatóban a távíró jelek hosszának meg- \V felelő időtartamú hangot hallunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom