125250. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolási elrendezés villamos rezgőkörök hangolásának szabályozófeszültségű függően való változtatására, valmaint ily kapcsolási elrendezést tartalmazó rádióvevőkészülék és rezgésgenerátor

4 125350. sítjük. Csőgenerátoroknál, pl. lebegtetési vevőkészülékek oszcillátorainál, az előfe­szüllségtőí függő hangoláselemeket ugyan­ezekből az okokból általában helyesebb a 5 rácskörben elhelyezni. Mivel a hangolás az előfeszültsógtő] függő kondenzátorok alkalmazása esetén általában bizonyos mértékben a rezgés­amplitúdótól is függ, számos esetben cél-10 szerű, ha ezt a rezgésamplitudót külön be­rendezés segélyével határozott, állandó értéken tartjuk. Ez a. szabályozás történ­het önmagában ismert, az amplitúdó ön­működő szabályozására, illetve határolá 15 sara való berendezés segélyével, pl. a hő­mérséklettől függő ellenállások vagy sza­bályozópentódák, illetve hexódák alkalma­zásival, melyek 'erősítését állandó rezgés­amplitúdó elérése céljából állandóan ön-20 működőén szabályozzuk. A találmány szerinti berendezések hasz­nálhatóságára döntő jelentőségű a rekesx­tőréteges K kondenzátorok. Kondenzáto­rok villamos tulajdonságai egy rákapcsolt 25 előfeszültségtől általában kevéssé vagy egyáltalában nem függnek. Ismeretesek ellenben olyan kétpólusú szerkezetek, me­lyek váltóáramú eíffektív ellenállása egy rákapcsolt előfeszültségtől erősen függ. F/ 30 az eset pl. a különböző, vezérlésnélküli egyenirányítóknál, kiváltképen az úgyne­vezett rekesztő réteges száraz egyenirá­nyítóknál és az lígynevezett elektrolitos egyenirányítóknál. 35 A pontosabb vizsgálat azt mutatja, hogy emellett nemcsak az ohmos effektív ellen­állás az előfeszültségtől függő, hanem nn­gyobb frekvenciakörzetekben a kapacitír vak ellenállás is. Erre a tényre a fizikai 40 szakirodalomban már utaltak, mert az egyenirányítóikon végzett bizonyos fizikai vizsgálatoknál ez a tény érdekes. Ugyan­ezt a frekvenciától függő viselkedést meg­figyelhetjük önmagában ismert felépítési!, 45 különböző elektrolitos kondenzátorokon. Ennélfogva előállíthatók az ismert száraz egyenirányítókhoz, elektrolitos egyenirá­nyítókhoz és elektrolitos kondenzátorokhoz hasonló felépítésű olyan kondenzátoro'i, 50 melyek kapacitásának értéke erősen függ egy rákapcsolt előfeszültségtől. A veszte­ségek, amint azt kísérletek igazolták, he­lyes méretezésnél a megengedhetőség ha­tárain belül tarthatók. 55 A száraz, illetve nedves egyenirányítók és kondenzátorok fizikai működésére tud­valevőleg különböző magyarázatokat ad­nak, egyrészt mert ez a működés nyilván nem minden esetben azonos, másrészt pj­dig, mert a legtöbb esetben viselkedésükre 60 általánosan elismert tudományos magyi­rázat még nincs. Épen ezért ezeknek az egyenirányítóknak és kondenzátorokna k az előfeszültségtől és a frekvenciáktól függő kapacitásváltozásával kapcsolatos 65 fizikai jelenségre sem lehet általános ér­vényű magyarázatot adni. Ezekre az előfeszültségtől függő kapaci­tásokra azonban számos esetben jellegze tes, hogy rendkívül rosszvezető, 10~3 cm- 70 nél kisebb vastagságú rekesztőréteget tar­talmaznak. Az eddigi tapasztalat szerint ezt a rekesztőróteget fémes vagy elektroli­tos vezetők vagy félvezetők határolhatják, amelyeknek maguknak is van bizonyos je • 75 lentőségük a kapacitásnak az előfeszült­ségtől függő lefolyása szempontjából. Az ilyen félvezetőréteg alkalmas meg­választása esetén abból az igen kis villa­mos vezetőképességű közbensőréteget (a 80 záróréteget) is alkothatjuk. Ez pl. az úgy­nevezett oxidációs félvezetőknél (pl. réz­oxidulnál, urándioxidnál, stb.) oxigénelvo­nás vagy pedig az úgynevezett redukciós félvezetőknél (pl. cinkoxidnál) oxigénbe- 85 vezetés útján történhet. A rekesztőrótegnek határos félvezetőré­tegből való képezése ismeretes már resz­ketőréteges egyenirányító előállításánál Ismeretesek azonban különböző más eljá 90 rások is a rekesztőréteg előállítására, ame­lyeket rekesztőréteges egyenirányitók elő­állításánál már eredményesen alkalmaz­tak. A tapasztalat azt mutatja, hogy re­kesztőrétegül elégségesen kis vastagságú, 95 külön felvitt szigetelőretégeket is alkalmaz­hatunk, amelyeket alkalmas módon ve­zető-, illetve félvezetőrétegek határolnak. Ily mesterséges rekesztőrétegekként pl. szerves lakkok jönnek tekintetbe, mint pl. 100 stllakk, bakelit, nitroeellulózlakk. Az előfeszültségtől függő kapacításbefo­lyásolás sajátos módjáról van szó azoknál a berendezéseknél, amelyek mint elektro­litos egyenirányítók, vagy pedig mint szá- 105 raz, illetve nedves elektrolitos kondenzá­torok már ismeretesek. Itt a rekesztőréte­get a formálásnál ismert módon léte­sítjük. A kapacitásnak az előfesizültsógtől való no (függősége a cella felépítésétől függően természetesen igen különböző. Különöseit, feltűnő az előfeszültségtől való függőség, pl. wolfrámadónának pl. Cu(N Oa^-nes

Next

/
Oldalképek
Tartalom