125246. lajstromszámú szabadalom • Hőálló üvegből való, villamos fűtésű, tartós hajhullámosító készülék
-l^JgffgH^gg Megjelent 1940. évi november hó 2-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BíftősJö SZABADALMI LEIRAS 135346. SZÁM. Ill/b. OSZTÁLY. — L. 7874* ALAPSZÁM. Hőálló üvegből való, villamos fűtésű, tartós hajhullámosító készülék. Lustig- Ä. Imre kereskedő, Budapest. , A bejelentés napja 1939. évi július hó 13. 10 15 20 25 30 %&;•: £•-•* Az eddigelé használatos tartós 'hajhullámosító készülékeknél (Dauer-gép) általánosságban a haj csipeszeket rákapcsolták egy szekrényszerűen megépített készülék fémcsőbordáira, melyeket ugyancsak fémkeret tart össze és amely fémcsövekben nyer elhelyezést a chromnikkel anyagú elektromos fűtőellenállás. Az ellenállás és a fémcső, illetve a keret fémfalai közé Máriaüveg (csillám alátét), illetve azbesztszigetelés van berakva. A fémbordás és keretes készülékeknél igen gyakori esel, hogy a esillámszigelelés a löbbszöri felhevílés — lehűlés és a csipeszek felkapcsolása állal, a cső falára gyakorolt apró ülések fok Ián megrepedezve elmozdul helyéről, miáltal a fűlőcllenállás menetei egymáshoz érnek és így az érintkezési ponton rövidrezárás miatt az anyag jobban felhevülve, hamarabb elég, vagy a cső falához érve kap zárlaíoL. A csillámlemezeknek a vékony csövekbe (kb. 10—12 mm.) való behelyezése is körülményes, meri aránylag elég rideg és a csőszerűvé való haj lilásra nem is mind alkalmas, a hajlítás közben sok tönkremegy, a rélegcződés — repedezés foly Ián, ezért ez az eljárás sok idői és anyagot igényel, ami az egész készülék gyártását is megdrágítja. Ezek kiküszöbölésérc szoktak a csillámlemez helyett közönséges üvegcsövekéi is behelyezni, de ez a megoldás sem nyújt elég biztonságot, mert a közönséges üveg az állandóan fellépő hőkülöiibözetet sem bírja kellően, .«álamint az a tény, hogy a hő elvezetése ^Íjából az üvegcsőnek mindenütt hozzá kell érnie a külső fémcső falához, már pedig köztudomású, hogy a két különböző anyajg hőtágulása igen eltérő, úgy átmé- 40 rőben, mint hosszirányban, miáltal anyagok igen szenvednek. Az üveg összetöredezve elmozdul, helyéről és ugyancsak bekövetkezik a zárlat. Azonban a hajszorító, illetve hullámo- 45 sító csipeszejk fémből való készítése : is hátrányos, mert egyrészt az öntés után forgácsolási (reszelés, fúrás, köszörülés, fémcsiszolás) megmunkálást igényel, másrészt, ha fenti okok folytán a villamos 50 fűtőberendezésnek tcslzárlala van, a íémszorítón át áramülést okozhat. A lalálmány szerinti bőálló (jenai, illetve jenai rendszerű) üvegből való larlús hajhullámosító készüLék teljes üzembiztonsága 55-mellett szüksé»lelenniié lesz minden különösebb szigetelést, könnyen tisztántartható és az áramvezető részei és fűtőlesljei az üvegcsöveken át minden állapotukban jól láthatók. 60 • A készülék pélclaképpeni kiviteli alakját a mellékelt rajz vázlatosan ábrázolja, mégpedig az 1. ábra a fűtőberendezés részbeni keresztmetszete, illetve alulnézete, a 65 2. ábra a fűtőberendezés elölnézete, a 3. ábra a hajszorító, illetve hajhullámosító csipesz elölnézete, a ., 4. ábra a hajszorító, illetve hajhullámosító csipesz oldalnézetét mutatja. 70 ,. A lalálmán3r szerinti készülék működési elve cs lényege abban áll, hogy a (B) ,' -c íűtőborda és az (E) ellenállás, illetve az 'i (A) keret és a (C) érintkező dugó, valamint - *• . a (Dl, D2) áramvezetókek között minden ?&' v ; . szigetelés szükségleien, mely a fűtési időt "~: fr. : ' iS "' f ~íz* . - * i*f»aatí v*í?s
