125245. lajstromszámú szabadalom • Braun-féle cső, illetőleg ilyen csövet tartalmazó berendezés

Megjelent 1941. évi január hó 16-án. MAGYAR KIRÁLYI SZABADALMI BÍRÓSÁG SZABADALMI LEIRAS 125 2 45. szám. VH/d, j. osztály. — L. 7841. alapszám. Braun-féle cső, illetőleg ilyen csövet tartalmazó berendezés. Radioaktiengesellschaft D. S. Loewe, Berlin-Steglitz. A bejelentés napja: 1939. évi május hó 30. Németországi elsőbbsége: 1938. évi május hó 31. Vegyes elektrosztatikus-elektromágneses eltérítésű Braun-féle csöveknél többórás üzem után a fluoreszcens-ernyőn sötét vonal mutatkozik, mely a képmezőn keresz-5 tül a mágneses és elektromos erővonalakkal párhuzamosan fut. Ez a vonal ionoknak fluoreszcens-ernyővel való ütközése folytán keletkezik. Tudvalevőleg elektrosztatikus mezőkön az 10 eltérítés független a részecskék tömegétől; az elektromágneses mező ellenben a sugárnyalábnak a különböző tömegű részecskék különböző módon való befolyásolása folytan bekövetkező felhasadását idézi elő. 15 Ha, pl. távolbalátó-csőnél a rasztert vegyes elektrosztatikus-elektromágneses eltérítéssel állítjuk elő, akkor a viszonyok úgy alakulnak, hogy az ionok az elektrosztatikus mezőben ugyanúgy eltéríttetnek, mint 20 az elektronok, a mágneses mezőben ellenben alig észrevehető befolyást szenvednek. Az ionok tehát meglehetős éles vonalat vonnak meg a képmező közepén, a mágneses és elektromos erővonalakkal 25 párhuzamosan. Az ionok nagy kinetikai energiával találnak a fluoreszcens-ernyőre. Minthogy ezidőszerint ernyőanyagul főleg szulfidokat alkalmaznak, a fekete vonal az ionok 30 jól ismert, erősen redukáló hatása folytán a cinkszulfid redukciója útján jön létre és fémesen kiválasztott cink vékony rétegéből áll. A sugárnyalábot kizárólag mágnesesen 35 eltérítő Braun-csöveknél az ionok zavaró hatása a képmező közepén fellépő fekete pontban mutatkozik. E zavaró jelenségek elkerülésére a találmány szerint az anóda és a rasztert képező eltérítő eszközök közötti térbe, vagy- 40 is sugárirányban az eltérítőszervek előtt elő-eltérítőkondenzátort rendezünk el, amelynek mezővonalai merőlegesek vagy gyakorlatilag merőlegesek az eltérítő mágnesmező nyugalmi mezővonalaira. E kon- 45 denzátor lemezei olyan potenciált kapnak, hogy a sugarat nyugalmi helyzetében a szélső képszélen túl térítik ki. Minthog}"ez az elő-eltérítés elektrosztatikusán megy végbe, az elektronok és ionok egyformán 50 befolyásoltatnak. Egy állandó mágnesmező azután a katódasugarat ismét visszatéríti a képmező közepére. Minthogy ez az eltérítés mágnesesen történik, azt csak az elektronok kö- 55 vetik, míg a zavaró ionok az elektrosztatikus elő-eltérítés meghatározta irányban haladnak tova. Az elektronokat visszatérítő mágneses mező a fő-eltérítőrendszer tekercseinek állandó erősségű egyenáram- 60 mai való táplálása révén létesül. A képpont eltérítése a raszter létesítése végett az eddigi, változatlan módszerek szerint történik. A rajzábrák a találmány egy foganatosí- 65 tási példáját tüntetik fel. Az 1. ábra a találmánybeli csövet tengelymenti, a fő-eltérítőlemezek síkjaival párhuzamos metszetben, a 2. ábra pedig arra merőleges metszet- 70 ben az eltérítőket mutatja. Az ábrákon 1 jelöli az anódát, 2 és: 3 a fő-eltérítőlemezeket a képsorok irányában való elektrosztatikus eltérítéshez, 4 és 5 a tekercseket, a mágneses, a sorirányra 75 merőleges eltérítéshez, 6 és 7 két vasbádogszekrényt, melyek ismert módon az elektromágnes pólusaiként szolgálnak.