125229. lajstromszámú szabadalom • Vizsgálóedény munkadarabok meghibásodott helyeinek mágneses úton való megállapítására
<5 12538». mutatják. Az ilyen •edényeket lehal, mágneses poroknak folyadékokban vall') mIáidon Taj La szuszpenzióihoz liasználhaljuk. A szuszpendáló folyadékot alkalmas adalé-5 kokkal süríínfoliyóvá, vagy hígan folyóvá tehetjük és ily módon az áramlás ellenxll'Jását befolyásolhatjuk. Az edényt készíthetjük kerek, tojásalakú, négyszögletes, vagy sokszögalakú kivitel-10 ben, éles, vagy lekerekített élekkel, azonban a,z edény szélességi- és hosszméreteit [az 1. ábrában az (a) és (b) méretek] főként a vizsgálandó munkadarab, illető-SLeg mágnesező berendezés méretei, iireíőleg 15 a kezeilés, a szuszpeinzióvall való megtöltés, sth. egyszerűsége szabják meg. A rajz 1—3. ábrái ily vizsgálóedény-' nek három különböző kiviteli alakját példaként mutatják. 20 Az 1. ábrabeli kivitellnél a vizsgálóedényt vékony (c) femekével a munkadarab vizsgálandó felületére helyezzük. Az edény (d) fedele rendszerint vastagabb, mint annak feneke és átlátszó. Készíthetjük azon-25 ban az edény (e) fenekét is átlátszatlan anyagból és olly színben, amely színből a szuszpenzióban keletkező mezőképe,k jól) kiemelkednek. Az edény (c) feneke liehet átlátszó, mely esetben a mezőképeket 30 fényképészeti papirosnak a fenék alá helyezésével lefényképezhetjük. Az (a) és (b) méreteket, mint fent már említettük, főként annak a szempontnak a figyelembevételével választjuk meg, amely szempont 85 a vizsgálat céljánál mérvadó, továbbá figyelemmell vagyunk a vizsgálatnál használt anyagra is. Fontos azonban az edény (h) magassága. Ez a méret függ a folyadék-szuszpenzió viszkozitásától. Ha vi-40 zes szuszpenziót használunk, akkor a (h) méret célszerűen 1—3 mm. Ez a magasság azonban nemcsak a szuszpenziós folyadék viszkozitásától!, hanem a munkadarab felületéinek minőségétől is függ'. Ha 45 p. o. a munkadarab felületéből kiemelkedő hegesztett varratot kell vizsgálni, akkor a vizsgálandó edényt valamivel prŐ' sebben nyomjuk a varratra, mint valamely más sima felületre, minek kövat-50 kéziében a rugalmas vékony edényfal befelé nyomódik, úgyhogy a (h) magasság mérés közben csökken. Ilyen esetekbein ' célszerű, ha oly edényeket használunk, amelyeknél! a (h) méret a felső határt 55 megközelíti, míg oliyan esetekben, amikor a munkadarab felülete sima, kisebb magasságú edények használata célszerű. Fontos, hogy a vizsgálóedény a szuszpenzióval teljesen meg legyen löltve es ebben a vizsgálatot zavaró l.'gbuborékok 60 ne legyenek. Az edény rendszerint oly rugalmasra készíthető, hogy abban a folyadék nyomása még akkor sem emelkedik megengedett határok fölé, ha az edény (c) fenekét erősen szorítjuk a vizsgált 65 munkadarab felületére. IIa nagyobb edényméretek esel ón ez a veszély mégis felléphetni;1, úgy annak ellejét vehetjük, ha az edényen rugalmasfalú expanziós edényt, p. o. gummilabdát, vagy más hasonló 70 edényt alkálim ázunk. Ha görbe felületet kívánunk vizsgálni, akkor az edény fenekét, amelyet az 1. ábrabeli .kivitelinél, mint sík felületet tűn- , tettünk fel, a vizsgálandó felületnek meg- 75 felelőién úgy hajlítjuk meg, hogy az ehhez a felülethez jól hozzásimuljon. Ugyanebben a mértékben hajlítjuk meg a (d) fedelet is, úgyhogy a (h) magasság állandó marad. Az ilymódon kiképzett vizsgáilati 80 edényt a 2. ábrában tüntettük 'fel. Az edény átlátszatlan oldalfalait és annak fenekét fémből is elkészíthetjük, "úgyhogy ez esetben olyan pléhdobozt kapunk, amelynek üvegbőll, vagy valamely 85 más átlátszó anyagból készült átlátszó fedele van. Vékony fómfóliiáknak az a tulajdonságuk van, hogy erősen vetemednek.. .,Mivel.az edény fenekét célszerűen a lehetőség szerint vékonyra, például 0.1—0.2 90 milliméter vastagra kell készíteni, a fémfóliáknak ez a tulajdonsága rendkívül zavaró. Műanyagból, mint például celluloidból, cellonból, mesterséges gyantákból, mesterséges üvegből készült, mesterséges ré- 95 tegeknek nincs meg az a tulajdonságuk, hogy vetemednek, vagy ez a tulajdonságuk legfeljebb igen kis mértékben van meg. E mesterséges anyagok legtöbbjét átlátszó, vagy színes kivitelben is elkészít- 100 hetjük és pedig oly színekben, amelyek a mezőképek láthatóvátételre a legalkalmasabbak. Ebből következik, hogy az edényeket egészen, vagy részben célszerűéin mesterséges anyagokból is előállíthatjuk^ 105 Ha hornyokat akarunk megvizsgálni, akkor az edény (c) fenekét á megvizsgálandó horony falának megfelelően kell meghajlítani. Ez esetben az edénybein közbenső (e) feneket képezünk ki, amely az edény 110 tulajdonképeni (c) fenekével párhuzamos. A fent említett állandó (h) magasság ez esetben a két (c) és (e) fenéknek egymástól! legrövidebb távolsága. A közbenső (e)